Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
19. Táblázat. A vízigény, az öntözővízigény és hasznosulási mutatóik átlagtól való eltérése %-han, 1965—1969 (Petrasovits, 1981/b) Megnevezés Cukorrépa Kukorica Gödöllő Pakod Palotás Gödöllő Pakod Palotás A vízigény + ii,i + 16,5 + 8,0 + 18,0 + 13,3 + 17,0 VI. 1—Vili. 31.-11,8-20,4-11.3-9,1-13,4-15,7 A öntözővízigény + 68,5 + 44,8 + 17,4 + 92,4 + 51,5 + 33,7 Vl.l—Vili. 31.-60,0-67,8-25,5-72,1-70,4-37,4 Az összes víz gazdasági + 31,0 + 20,0 + 18,5 + 26,6 + 8,6 + 16,0 hasznosulása*-31.0-15,0-21,5-33,3-8,6-28,0 Az öntözővíz gazdasági + 92,0 + 100,0 — + 74,3 + 91,1 — hasznosulás**-67,0-54,2 —-58,7-58,8 — * = 1 mm vízre jutó termés, kg/ha. **= öntözővizre jutó termés, kg/ha. Kísérleti adataink alapján a vízigény és a maximális öntözővízigény, valamint hasznosulásuk átlagától való eltéréseit %-ban a 19. táblázat mutatja. Fontosabb egyértelmű összefüggések: — a vízigény, öntözővízigény és hasznosulásuk a cukorrépaállományokban mérsékeltebb változékonyságot mutatnak, mint a kukoricaállományban; — a növényállományok vízigénye az egyes években és földrajzi helyek között is kisebb határok között ingadozik, mint az öntözővízigényük; — az ossz vízhasznosulási együttható változékonysága kisebb, mint az öntözővíz indirekt hasznosulási együtthatóé. A vízigény nagysága az előző fejezetekben foglaltak alapján leginkább függ: — a növényfajtól, — a mértékadó talajréteg vastagságától (gyökérmélység), — klimatikus tényezőktől. Az öntözővízigény nagysága leginkább függ: — a csapadék mennyiségétől, — a talaj típusától (vízbefogadó és -tartóképesség), — ökonómiai megfontolástól, — az elviselhető kockázattól. Az állományok vízigényének és öntözővizigényének kapcsolatát, mint az öntözés ökológiai szükségességének fokát, az öntözés igényességi indexszel fejezzük ki (7Ö). Értékét az öntözővízigény és a vízigény hányadosából képeztük:
