Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

III. Jelenségek és folyamatok

37. ábra. A rizs ET napi értékei pentád átlagban. Dubovszkij 129 (15 cm vízborítás). Szarvas (Petrasovits,

1981b)

transzspirációjának értéke 0,1 (az állomány egészének 7"/£Tp értéke) volt, ami rendkívül alacsony. Jogos az a feltevés, hogy ez már fiziológiai aszályt jelent a rizs számára.

Az állománylégtér lehűlését pár napos eltolódással követi a talaj lehűlése. A 20°C-nál alacsonyabb talajhőmérséklet már fékezi a rizs vízfelvételét. A hűvös időjárást követő felmelegedés — az árasztó vízréteg szigetelő hatása miatt — a transzspirációs zóna és a gyökérzóna között lényeges hőmérsékleti különbségekhez vezet. Bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy a relatív transzspiráció elérje a 0,4 értéket.

Az állomány relatív transzspirációjának görbéje jól mutatja, hogyan alakul az ETp összegén belül a T és E aránya.

Az egész tenyészidő transzspirációs vízmennyiségének egyharmadát a rizsnövényzet a bugahányás periódusában (kb. 20 nap alatt) fogyasztja el. Erre a szakaszra esik a levélfelület maximumának elérése is. A növényzet magasságának növekedése a levélfelület csökkenése után még tart. Az evapotranszspiráció és a transzspiráció maximuma időben közel egybeesik. Az időjárási elemek állandósulásakor pedig

123