Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
Előzetes megfontolások A sík vidéki vízrendezés különböző rendű vízszállító elemeinek kölcsönhatását és az üzemeltetésükben megkívánt egységes irányítást elemezve, azzal kell kezdenünk, hogy ezt a feladatot csak a vízrendezési tevékenység fejlődésének folyamatában szemlélve és a mindenkori célt szolgáló beavatkozások teljes rendszerében lehet előremutatóan megoldani. Mivel a sík vidéki vízrendezésnek itt csupán a növénytermesztést szolgáló kérdéseivel kívánunk foglalkozni, munkánkat megkönnyítendő soroljuk önkényesen (de célunknak megfelelő módon) a termesztést befolyásoló legfőbb tényezőket három alrendszerbe. Legyenek ezek: — a termőhely adottságait hosszú távon meghatározó állandó jellegű tényezők; — a termelés kockázatát változékonyságukkal esetenként meghatározó, véletlen jellegű tényezők; — valamint az állandóan fejlődő agrotechnika, illetve termesztéstechnológia. E csoportosításhoz magyarázatképpen most csak ennyit fűzünk: gondolatmenetünk gerince a sík vidéki vízrendezés lévén, azt kívántuk e csoportosítással kifejezni, hogy a vízrendezési feladatok jellege, megoldásának módja alapvetően más, ha egy állandónak mondható statikus állapot módosítása, és megint más, ha időben változó, irányában és mértékében eltérően módosuló helyzetek folyamatos korrigálása a célja. A műszaki megoldás színvonalát alapjaiban határozzák meg a termelés színvonalával együtt változó igényrendszer, az eltűrhető kedvezőtlen állapotok és az előforduló szélsőséges helyzetek. A termelés színvonalát célszerűen a termesztéstechnológia színvonalával is ki tudjuk fejezni. Itt kötődik egymáshoz a növénytermesztést szolgáló termelői tevékenység és a vízállapot módosításával — szabályozásával foglalkozó vízműszaki tevékenység. A víznek mint termelési tényezőnek mind a három alrendszerben jut szerep. Mindenekelőtt a termőhely éghajlati és időjárási adottságaiban, hidrológiájában, illetve a növényi élet feltételeként jelentkező evapotranszspirá- cióban. Önkényes csoportosításunk alapgondolata az volt, hogy a vízrendezési tevékenység fejlődésének folyamatában változott, és ma is változik a vízrendezés célja, attól függően, hogy mikor mi volt, illetve mi a növénytermesztést gátló éppen időszerű ok. Ezek a célok időről időre hol az egyik, hol a másik alrendszerhez tartozó tényezők hatásának módosítására irányultak. Érdemes ennek a folyamatnak néhány fő állomását megemlíteni, hogy az elődeink által végzett munkát és az általuk létesített műveket helyesen értelmezhessük, a ma kialakult helyzetet megérthessük, s előre tekintve, a fejlődés minőségének irányát ésszerűen fogalmazhassuk meg. A növénytermesztés eredményét és lehetőségeit alapvetően meghatározza a termőhelyet jellemző vízállapot. A víz mint termelési tényező két fő jellemzővel 80
