Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai

val alkalmazkodhatunk hozzá. Az idegen víz — így az öntözés — ezt a fogadó- készségi értéket szűkíti, amit a levezetési értéknöveléssel lehet és kell ellensúlyoznunk, ahol a vízrendezéssel a termőterület agronómiái célú vízforgalomirányítása a táblák használati értéknövelésének egyik előfeltétele. Az agronómiái gyakorlat mást nem tehet, mint levezeti az öntözést követő nyári záporok pillanatnyi területi vízfölöslegét, vagy felkészül az öntözés kiváltotta sekélyebb gyökérzónák csökkent befogadóképességének következményére, a téli félévi vízfölöslegek levezetésére.

A meliorált területek talajkategória-módosulása

Az eredeti talaj- és talajvízállapot és a téli félévi csapadék kapcsolatából kialakított vízforgalmi kategóriákat az öntözés mint ellenőrzött és agronómiái célú, de mégis területidegen vízmennyiség lefelé, azaz a levezetési érték növelése felé módosítja.

A melioráció más eszközei — pl. a mélylazítás —, ha az eredeti talajállapothoz képest növelik az aktív gyökérzóna mélységét, a fordított hatást váltják ki. Vegyük példának a IV. vízforgalmi kategóriát, amiről azt kellett megállapítanunk, hogy termőrétege — gyökérzónája — a művelési rétegmélységgel egyenlő, 25—30 cm. Ezek a közelmúlt évtizedekben feltört gyepek, melyek sekély befogadótere nem ad lehetőséget sem a szántóműveleti használati érték növelésére, sem az intenzív gyephasználatba sorolásra.

50—60 cm-es mélylazítással, még inkább a mélylazítással egybekötött pórustér-stabilizálással — kiegészítő talajjavítással — az eredetileg IV. vízforgalmi talajkategóriájú területből, eggyel jobb, III. kategóriájú területet alakíthatunk ki. A lefolyásérték csökken, a termőképesség nő, és az agronómiái használati érték ennek megfelelően módosul. A nagytérségi lefolyásérték számításához tehát nemcsak a lefolyásértéket növelő (pl. az öntözés stb.), hanem az azt csökkentő (pl. talajjavítás stb.) melioratív beavatkozások tervét is figyelembe kell venni. Hosszabb távon — amit a vízgyűjtő rendszerek vízháztartásának, az agronómia várható fejlődésigénye szerint módosító főművi rekonstrukciója jelent — ez az előrelátás és tervegyeztetés elkerülhetetlen. Erre példa az ellentétes kategóriamódosítási agronómiái igény és melioratív lehetőség.

A téli agronómiái állapot mint lefolyásérték-módosító tényező. A talajkategóriák alapján számított lefolyásértékek — sík vidéki területekre vonatkoztatva — csupán azt fejezhetik ki, hogy az eredeti termőhelyi helyzetben milyen volna vagy lehetne a téli félév csapadékvíz-terhelése és a talaj befogadó- képessége közötti viszony. Mezőgazdasági, még inkább az intenzív műveletű szántóterületeken — mint mesterséges termőhelyeken — ezt a kapcsolatot az aktív gyökérzóna — tehát a szelvény-befogadótér — mélységi értéke mellett további, sajátosan agrotechnikai tényezők szabályozzák:

— a feltalaj módosult — az abszolút maximum és minimum között változtatott — pórustérfogat-értéke;

73