Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai

val alkalmazkodhatunk hozzá. Az idegen víz — így az öntözés — ezt a fogadó- készségi értéket szűkíti, amit a levezetési értéknöveléssel lehet és kell ellen­súlyoznunk, ahol a vízrendezéssel a termőterület agronómiái célú vízforgalom­irányítása a táblák használati értéknövelésének egyik előfeltétele. Az agronó­miái gyakorlat mást nem tehet, mint levezeti az öntözést követő nyári záporok pillanatnyi területi vízfölöslegét, vagy felkészül az öntözés kiváltotta sekélyebb gyökérzónák csökkent befogadóképességének következményére, a téli félévi vízfölöslegek levezetésére. A meliorált területek talajkategória-módosulása Az eredeti talaj- és talajvízállapot és a téli félévi csapadék kapcsolatából kialakított vízforgalmi kategóriákat az öntözés mint ellenőrzött és agronómiái célú, de mégis területidegen vízmennyiség lefelé, azaz a levezetési érték növe­lése felé módosítja. A melioráció más eszközei — pl. a mélylazítás —, ha az eredeti talajálla­pothoz képest növelik az aktív gyökérzóna mélységét, a fordított hatást vált­ják ki. Vegyük példának a IV. vízforgalmi kategóriát, amiről azt kellett meg­állapítanunk, hogy termőrétege — gyökérzónája — a művelési rétegmélységgel egyenlő, 25—30 cm. Ezek a közelmúlt évtizedekben feltört gyepek, melyek sekély befogadótere nem ad lehetőséget sem a szántóműveleti használati érték növelésére, sem az intenzív gyephasználatba sorolásra. 50—60 cm-es mélylazítással, még inkább a mélylazítással egybekötött pórustér-stabilizálással — kiegészítő talajjavítással — az eredetileg IV. víz­forgalmi talajkategóriájú területből, eggyel jobb, III. kategóriájú területet alakíthatunk ki. A lefolyásérték csökken, a termőképesség nő, és az agronómiái használati érték ennek megfelelően módosul. A nagytérségi lefolyásérték szá­mításához tehát nemcsak a lefolyásértéket növelő (pl. az öntözés stb.), hanem az azt csökkentő (pl. talajjavítás stb.) melioratív beavatkozások tervét is fi­gyelembe kell venni. Hosszabb távon — amit a vízgyűjtő rendszerek vízház­tartásának, az agronómia várható fejlődésigénye szerint módosító főművi rekon­strukciója jelent — ez az előrelátás és tervegyeztetés elkerülhetetlen. Erre példa az ellentétes kategóriamódosítási agronómiái igény és melioratív lehetőség. A téli agronómiái állapot mint lefolyásérték-módosító tényező. A talaj­kategóriák alapján számított lefolyásértékek — sík vidéki területekre vonat­koztatva — csupán azt fejezhetik ki, hogy az eredeti termőhelyi helyzetben milyen volna vagy lehetne a téli félév csapadékvíz-terhelése és a talaj befogadó- képessége közötti viszony. Mezőgazdasági, még inkább az intenzív műveletű szántóterületeken — mint mesterséges termőhelyeken — ezt a kapcsolatot az aktív gyökérzóna — tehát a szelvény-befogadótér — mélységi értéke mellett további, sajátosan agrotechnikai tényezők szabályozzák: — a feltalaj módosult — az abszolút maximum és minimum között vál­toztatott — pórustérfogat-értéke; 73

Next

/
Thumbnails
Contents