Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
Az öntözött területek talajkategória-módosulása A talaj- és a talajvíztérkép alapján meghatározott talajkategória-területek lefolyásórtékeit az öntözés — mint a vízgyűjtő rendszerbe juttatott idegen vízforrás — természetszerűen módosítja. Az általánosíthatóság céljából alapul vettük, hogy az öntözéses termesztés csökkenti a gyökerezési mélységet, hiszen a gyökérzónát felülről áztatja be az öntözővíz — éppen úgy, mint a csapadék —, s ezzel a felszín közeli rétegek felszívórendszere lesz erőteljesebb a mélyebb vízfelvétel rovására. Ez a gyökérzónamélység-csökkenés kb. 50 cm-t tehet ki. A gyökérvizsgálatok és feltárások irodalma, valamint a vízfelhasználási számítások alapján így a legkézenfekvőbb megoldásnak azt tartottuk, hogy nem új talajkategóriákat képezünk — ami a gyakorlati elhatárolásokat már lehetetlenné tenné —, hanem az öntözéses talajkategóriák vízforgalmi értékét — a levezetési vízérték számításához — eggyel leszállítottuk, az alacsonyabb kategória levezetési értékével terheltük a szárazgazdálkodásban mélyebben kiürülő, tehát jobb befogadóképességi kategóriákat. Az 5. táblázat alapján önkéntelenül felvetődik a kérdés: drága pénzért miért öntözünk, ha az ingyen csapadékvíz egy részét ezért kénytelenek leszünk levezetni még olyan területekről is, ahol enélkül lefolyásértékkel nem kellene számolnunk (pl. az I. vízforgalmi kategória) ? A válasz agronómiailag egyszerű és magától érthetődő. 5. táblázat. A területi vízforgalmi kategóriák téli félévi lefolyásértékei 10%-os valószínűségi szinten, száraz és öntözéses területhasználat, valamint 230 mm effektiv csapadékterhelés esetén Szelvénymélység Tározókapacitás Lefolyásérték A kategória jele szárazterület-használat öntözöttterüiethasználat cm mm mm mm i. 150-160 230 _ 90 ii. 100 140 90 130 ni. 50 100 130 160 IV. 30 70 160 160 V. — — — — Az idegen víz a táblán, a részvízgyűjtőn vagy az öblözetben mindig azt jelenti, hogy megbomlik a csapadék és a termőhelyi vízforgalmi egyensúly. Ez nem azért, vagy nem mindig azért történik, mert képtelenül sok a területidegen vízmennyiség, hanem azért, mert a csapadék olyan időszakos meteorológiai elem, amelynek egyetlen jellemzőjét (idejét, tömegét, intenzitását stb.) sem tudjuk befolyásolni, sőt még előre jelezni sem, tehát agronómiailag csak a talajállapot fogadóképességével, bizonyos határértékek között való tartásá72
