Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
terét is kitöltő, ún. általajvíz is, mint helyben tartó és befogadótér. Ez az érték — az 1,4 térfogatsúly alapján számolva — kereken 45 térfogat% pórusteret, benne a vízkapacitásnyi telítettségérték leszámításával — mintegy 10%-nyi gravitációs pórusteret jelent, ami ha feltöltődik vízzel, az alsó 30 cm-es réteget számítva, újabb 30 mm tározótér-kapacitást eredményez. 70 + 30 = 100 m tározótér, 230—100 = 130 mm levezetési értéket eredményez számítási alapként a talajkategóriájú területekre. IV. Átfolyásos vízforgalmi kategória. Az elnevezés arra utal, hogy rendszerint mély fekvésű és sekély termőrétegű (gyökérzónájú) területekről van szó. A vegetációt — ami eredetileg természetes gyeptakaró volt — a területen átfolyó idegen víz tartotta femi (gyepes vízvetők, szivárgók, hajlatok stb.). Miután a nagyüzemi terület összeszántásával ezek a vegetációk eltűntek — sőt szándékos gyeptöréssel is növekedett a szántóterület —, de a talaj sekély termőrétege nem változott, így a területeken a tavaszi belvízképződés szinte csak az aszályos teleket követően maradhat el (pl. a 100 mm körüli összes téli félévi csapadékú évben — az 1970-es évek első felében). így állandó levezetési értékkel kell számolnunk. A lefolyásérték számítása a következő: mivel a szelvény-befogadótér egyenlő a művelési mélységgel, így azt 25—30 cm-nél mélyebbre nem számíthatjuk. Ebből adódóan a feltalaj teljes feltöltésével kell számolnunk, ami 3 dm X14 mm = 42 mm ún. hasznos víz és az előbbi kategóriánál bemutatottak szerint 25 — 30 mm gravitációs „általajvíz”, középértékben — 25 cm-es feltalajmélységet is figyelembe véve — mintegy 70 mm helyben tartására képes ez a talaj kategória. így a lefolyásérték 230—70=160 mm. V. Vízállásos, pangóvizes talajkategória. Legfőbb jellemzőjük, hogy mély fekvésük közvetkeztében gravitációs vízelvezetésük nem oldható meg. Levezetési igényük — agronómiái értelemben — tehát nincs, mert mezőgazdasági művelésbe nem vonhatók. Területük, ha más használati formát (pl. vízigényes telepet, halastavat, füzest, nádast stb.) nem telepítünk rájuk, vésztározóknak lehet alkalmas. Összefoglalva a talajvízforgalmi kategóriák jellemző adatait szelvénymélységük és téli vízbefogadó képességük alapján: I. Kiegyensúlyozott vízforgalmi kategória. Szelvénymélység: 150—160 cm. Befogadóképesség: 230 mm (VK érték). Lefolyásérték: nincs. II. Szabályozott vízforgalmi kategória. Szelvénymélység: 100 cm. Befogadó- képesség: 140 mm (VK érték). Lefolyásérték: 230—140 = 90 mm (példánk termőtáji területén). III. Gyenge vízforgalmi kategória. Szelvénymélység: 50 cm. Befogadó- képesség: 100 mm (VK altalajvíz-gravitációs-telítési érték). Lefolyásérték: 230- 100= 130 mm. IV. Átfolyásos vízforgalmi kategória. Szelvénymélység: 30 cm. Befogadó- képesség: 70 mm (VK + gravitációs víztelítés). Lefolyásérték: 230 — 70 = = 160 mm. V. Vízállásos vízforgalmi kategória. Állandó vízállás, lefolyás nincs. 71
