Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
4. táblázat. A fogásszélesség és a forgóútarány összefüggése ugyanazon munkaszélességű eke használata esetén (Munkaszélesség: 2,4 m, fogáshossz: 1200 m) Menetszám Ekeszélesség Fogásszélesség Forgóhossz Forgó-+ munkaút Üresjárat db m m m m % 25 2,4 36 898 18 898 4,75 20 2,4 48 1 230 25 230 4,87 25 2,4 60 1 624 31 624 5,13 30 2,4 72 2 077 39 077 5,45 35 2,4 84 2 591 44 591 5,81 40 2,4 96 3 164 51 164 6,18 45 2,4 108 3 797 57 797 6,56 50 2,4 120 4 491 64 491 6,96 55 2,4 132 5 244 71 244 7,36 60 2,4 144 6 058 78 058 7,76 65 2,4 156 6 931 84 931 8,16 70 2,4 168 7 864 91 864 8,56 75 2,4 180 8 858 98 858 8,96 80 2,4 192 9 911 105 911 8,35 85 2,4 204 11 025 113 025 9,75 90 2,4 216 12 198 120 198 10,14 95 2,4 228 13 431 127 431 10,53 100 2,4 240 14 716 134 716 10,92 rontják a gazdaságos művelési hatásfokot. (Pl. háromszögű táblafogásban a forgóút az átfogón alakul ki.) A nagy területű tábla önmagában tehát nem feltétlen pozitív agronómiái tényező. Most tekintsünk el attól a gyakorlattól, hogy csak a táblatörzskönyv- ben „összevont táblák” a területen — területrendezés hiányában — ugyanannyi műveleti egységet képeznek, mint amennyit a megelőző területi szabdaltság kialakított, s így a nagygépek üzemeltetési hatásfokát az „adminisztratív” nagytáblák nem javíthatják, sőt félrevezető adattal szolgálnak. De vegyük alapul, hogy a már kialakított nagytáblákon belül is keletkezhetnek új, eddig nem észlelt vagy éppenséggel újonnan létesült műveleti akadályok, amelyek rontják a műveleti és forgóút arányát egyes fogásokban. Ilyenek lehetnek pl. az olajkutak vagy más olajbányászati létesítmények, vezetékoszlopok, föld alatti csővezetékek és nagyfeszültségű légvezetékek védsávjai stb., ami a mezőgazdasági területeken társhasználati viszony létesítéséből adódik, s amivel a jövőben éppen úgy számolni kell, mint ez ideig. Csak a kölcsönös együttműködés — a társhasználótól az elhelyezésben, az agronómiától a területhasználatban vagy az újratáblásítási alkalmazkodásban — mérsékelheti az így kialakuló használatiérték-csökkenést az érintett táblákon. Egészen más a helyzet, ha a területrendezést követő vízforgalmi zavarok bontják meg az egyidejű művelési lehetőséget a táblán belül. Itt nem az agro48
