Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai
3. táblázat. A 60 m-es fogásszélességen belül változó fogáshossz és az üresjárati forgóútarány módosulásai (Forgóúthossz: 1624 m/fogás) Fogáshossz m Fogásterület ha Munkaúthossz m Munka-füres járat m Üresjárat % 300 1,8 7 500 9 124 17,7 400 2,4 10 000 11 624 13,9 500 3,0 12 500 14 124 11,5 000 3,6 15 000 16 624 9,7 700 4,2 17 500 19 124 8,5 800 4,8 20 000 21 624 7,5 900 5,4 22 500 24 124 6,7 1000 6,0 25 000 26 624 6,1 1100 6,6 27 500 29 124 5,5 1200 7,2 30 000 31 624 5,1 1300 7,8 32 500 34 124 4,7 1400 8,4 35 000 36 624 4,4 1500 9,0 37 500 39 124 4,1 1600 9,6 40 000 41 624 3,9 1700 10,2 42 500 44 142 3,7 1800 10,8 45 000 46 624 3,5 1900 11,4 47 500 49 124 3,3 2000 12,0 50 000 51 624 3,1 2500 15,0 62 500 64 124 2,5 Ha növeljük a fogásszélességet, de marad az eke munkaszélessége és az 1200 m-es fogáshossz, akkor, mint a 4. táblázaton látható, lineárisan nő a forgóvagy üresjárati útarány a növekvő fogásszélességek kiszántásakor. Ebből viszont az is következik, hogy ha az eke munkaszélessége változik — levesszük az ekefejeket vagy más ekét használunk — és a fogásszélesség változatlan, akkor szintén változik a forgóútarány: ha nő a munkamenetszám a fogáson belül, akkor nő az üresjárati arány is, ha csökken a menetszám, akkor ennek megfelelően csökken a forgó- vagy üresjárati útarány is. Mindebből levonható az a tanulság, hogy a táblaméretek közül egyedül a fogáshossz, a műveleti irányhossz az a tényező, ami a munka- és üresjárati arány módosítási határait meghatározza. A fogásszélesség megválasztása éppen úgy, mint az eke munkaszélessége, a gyakorló agronómus számára figyelemreméltó határok között ad lehetőséget a munka- és üresjárati útarány reális — 5% körüli — értékhatáron tartására. A minimális táblaszélesség — ebből a szempontból — az optimális fogásszélességig szűkülhet. A lényeg a zavartalan munkaúthossz és a munkaúttal párhuzamos fogásoldalak. A fogáshossz bármilyen okból való rövidülése — pl. vízfoltok, egyenetlenül beázott táblaterületek stb. —, továbbá a nem párhuzamos fogáshatárok rövidítik a munkautat, egyben növelik az üresjárati vagy forgóutat, ezért 47
