Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Petrasovits Imre–Dr. Vajdai Imre: A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai
növény közül a keveréktakarmányok érdemelnek még említést, továbbá a pillangós virágú szálas takarmányok közül a bíborhere, amely általában a belvizes területeken ritkán fordul elő. Az őszi búzánál, a víztöbblet okozta károk mérséklése szempontjából, igen fontos a kiegyenlítetten fejlett növényállomány. A kiegyenlített állomány viszont csak jó tápanyagú és jó vízgazdálkodású, valamint egyenletesen elmunkált talajban fejlődhet. Azokon a talajokon, ahol kisebb-nagyobb mélyedések vannak, az állomány nem tud egyenletesen fejlődni és a belvízborítás alatt a növények egy része magasabb vízborítás alatt lesz, illetve vízlevezetéskor hosszabb ideig marad víz alatt. Az időjárási tényezők közül nagy befolyással van az őszi búza víztűrésére a fény is. A növény alapvető életfunkciója az asszimilációs tevékenység, amihez egyéb tényezőkön kívül alapvetően fényre van szüksége. Borult időben kevesebb fény érkezik a növényzetre, mind direkt, mind szórt formában, és így a kevesebb fényenergia kevésbé is „ingerli” a növényt intenzív asszimilációra. Asszimiláció azonban elegendő fény esetében sem lehetséges szén-dioxid, víz és tápanyag nélkül. Ezek viszont a káros víztöbblet miatt felvehetetlenné válnak. E hatások mértékétől függően színváltozást, növekedéscsökkenést, fejlődési zavarokat, a generatív szervek károsodását lehet megfigyelni a búzán. Ez utóbbiak kalászrövidülésben, szemszámcsökkenésben, ezerszemtömeg-csökke- nésben és így a termés mennyiségének részbeni vagy teljes pusztulásában, illetve a szemtermés minőségének romlásában nyilvánulnak meg. A búza terméskiesése szempontjából nem lényegtelen a károsodott növény magassága, mert összefüggés van a magasság, a növénypusztulás és végül a termésmennyiség között. A vízborítás időtartamával a növénymagasság negatív összefüggést mutat (4. ábra). 4. ábra. A Bezosztája 1 őszi búza magasságának változása százalékban a víz- és léghőmérséklettel, illetve a vízborítás időtartamával összefüggésben
