Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
irányítás révén a mezőgazdasági üzem igényei az esetek többségében érvényesülhetnek. Az időjárás változékonysága napjainkban is szolgál meglepetésekkel. Rendkívüli esetekből folyó hatások elhárítása céljából végzett, minden elemében össze nem hangolt mértéktelen kapacitásbővítés azonban aligha lehet már gazdaságos. A rendezés ellenére megmaradó kockázat csökkentésére még mindig kínálkozik a kárbiztosítás szerepe. S talán azt is megjegyezhetjük, hogy ha az üzemi berendezések kiépítettsége magasabb színvonalú, az nyilván magával hozza a biztosítási költségek csökkenését. Összefoglalva: az üzemi levezetőhálózat a táblán lejátszódó jelenségek hatása alatt áll. A táblán végzett vízháztartás-szabályozási tevékenységet szolgálja e hálózat műtárgyainak előrejelzésen alapuló szabályozási lehetősége. Az üzemi vízgazdálkodás céljaira a levezetőhálózat ideiglenes tározókkal egészítendő ki.' Az ideiglenes tározók szerepet kaphatnak a nagytérségi befogadóhálózathoz való csatlakozás ellentmondásainak feloldásában is. Ha a nagytérségi hálózat üzemeltetése felső irányítású, az átmenefTvisszatartásra rendelt víztömegeket előre tervezett helyeken tárolja, hogy a nagytérségben a koncentrált összetorlódást megelőzze. Alsó irányítás esetében is szükség lehet arra, hogy a nagytérségi érdekek miatt — a helyi érdekek ellenére — visszatartsa az üzemben képződött felszíni vizeket. Egyébként az üzemi vízgazdálkodást szolgálják, s a táblákról lefolyó felszíni vizek átmeneti visszatartására adnak lehetőséget. Az üzemi levezetőhálózat, a vízszállító elemek hidraulikai összhangja esetén, beleilleszkedhet a teljes hálózati rendszerbe, akár felső, akár alsó igényekre épített a nagytérségi hálózat üzemeltetésének irányítása. A nagy-, illetve kistérségi érdekek egyeztetése mindkét vezérlési elv alkalmazása esetén nagytér^ ségi irányítási feladat marad, bár az ilyen esetek gyakorisága az üzemi vízgazdálkodás fejlesztésével várhatóan csak a rendkívüli esetekre korlátozódik. Meg kell végül jegyeznünk, hogy külvíz okozta gondokkal nem foglalkoztunk. Ilyen árvízből, rendezetlen területekről lefolyó belvizekből, továbbá külső hatásokra rendkívüli módon megemelkedő talajvizekből (hordalékkúpok problémái) adódhat. Ennek megfelelően nagytérségi probléma. Az üzem ilyen külső hatások ellen legfeljebb védőművekkel védekezhet. Célszerűbb azonban üzemközi szinten törekedni a megoldásra. Egy-egy hordalékkúp véletlenszerűen jelentkező rendkívüli vízhozamát a táblaszintű drénhálózat aligha tudja a tűrési időn belül elszállítani, így a feladat túlnő az üzemi vízgazdálkodás, az üzemi vízháztartás-szabályozás keretein. A befogadó Az üzemi levezetőhálózat befogadója lehet természetes vízfolyás, Alföldünkön, az esetek többségében, közcélú (főművi), tehát nagytérségi levezetőcsatorna. A befogadó feladatát a területről lefolyó vizek átvételinek kötelezettsége, 9 129
