Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
5. Az első négy esetben tehát az ideiglenes tározó kiegyenlítő szerepe következtében a befogadó nem kapott a feltételezett szállítóképességét meghaladó terhelést. Megvolt az összhang a különböző rendű vízszállító elemek között. Az 1951 — 1978. években országosan 6 esetben volt 200 000 ha-nál nagyobb a belvíztől károsult terület, melyből 5 esett a fenti elemzés során vizsgált [1964—74] évekre. Most nézzük, mi történt volna az elemzésbe nem vont 1963. évben, amikor a 6. „belvizes” év volt. A február végi lefolyás esetében az ideiglenes tározó 6 napos terhelésével a belvízhullám levonult a befogadó túlterhelése nélkül. A márciusi lefolyás azonban minden eddigit felülmúlt. A 7. napon az ideiglenes tározó ismét teljesen megtelt. Ettől kezdve 21 napon át a befogadóba az ideiglenes tározó árapasztóján át az előbbi esetben már megnövelt szállítóképességét is meghaladó vízhozam folyt. A befogadó vésztározóját 290 m3/ha belvíztömeg terhelte volna. Ahhoz, hogy ezt a belvízhullámot a befogadó kiöntés nélkül a vésztározóba szállíthassa, vízszállító képességét is az üzemi hálózatéra, 3,0 mm/napra kellett volna emelni. így a vésztározó el tudta volna látni a kiegyenlítő szerepet a befogadó által szállított vízmennyiségek és a 2,0 mm/nap szállítókapacitásban meghagyott átemelő szivattyútelep között anélkül, hogy a befogadó elvezetőhálózat mentén számottevő elöntés keletkezett volna. Ez az eset azonban a bemutatott 28 évben csak egyszer fordult volna elő. Rendkívüli eset volt. Minden tervezés során részletes elemzés és optimalizáló vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ilyen esetek kivédésére milyen kapacitásfejlesztési beruházások indokoltak. A könnyebb áttekintés végett a példaként bemutatott esetek paramétereit a 17. táblázatban foglaltuk össze. A végrehajtott üzemi vízrendezés után is kell tehát számítani rendkívüli esetekben jelentkező, felszíni víz okozta termelési kockázatra. Annak ellenére, hogy a vízszállító elemek összhangja maximális mértékben megvan, s az üzemi 17. táblázat. Az esettanulmány kiépítési változatainak paraméterei Változat Csatornasűrűség az üzemben km/ km2 Az üzemi hálózat vízszállító képessége A befogadócsatorna vízszállító képessége Kényszerű vízborítás az üzemben Tározott max. víz üzemi vésztáblán torkolati tározóban tározókban mm /nap III-IV. i-ii. III-IV. i-ii. III-IV. III-IV. nap m3 /ha 1964-74 í. 1,5 1,5 1,5 8 — — — — — 2. 1,5 2,0 1,5 4 5 2 25 163. 2,3 3,0 1,5 2 24 8 114 30 — 4. 2,3 3,0 2,0 2 14 4 64 141963 csat. szív. 5. 2,3 3,0 3,0 2,0 25 6 27 64 64 290 128
