Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Oroszlány István: A nagy-, illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön
böző rendű elemek közül mit helyeztünk előtérbe, az egész hálózat üzemeltetését meghatározó szerepet melyik elem kapta. Az üzemi vízrendezés keretében a mai átlagos termelési színvonalon megvalósíthatók még a termőhely adottságait javító beavatkozások, beleillesztve a főmű felől irányított üzemeltetési rendbe, mert üzemi vízháztartás-szabályozásról ma aligha beszélhetünk. Ha viszont a mezőgazdasági üzem rákényszerül a folyamatos művi vízháztartás-szabályozás termesztéstechnológián belüli alkalmazására, hogy az időjárás változékonyságának megfelelőn maga gondoskodjék táblaszinten a csapadék-visszatartás, talajnedvesség-szabályozás, vízelvezetés differenciált végrehajtásáról, akkor az ilyen szintű üzemi tevékenység már nem alkalmazkodhat egy főmű felől irányított üzemeltetési rendhez, hanem a termőhely felőli irányítás (elvének megfelelően, a főművi hálózatok üzemeltetési rendjének mindenkori alkalmazkodását igényli. A befogadóhálózatnak úgy kell a vizeket fogadnia, ahogyan azok az üzemben — a lehetséges tűrések figyelembevételével — elvezetésre szorulnak. Ennek az eddigiektől eltérő művi, technológiai, szervezeti következményei vannak. Különben aligha lenne érdemes ennek a nagy körültekintést, műszaki felkészültséget, szakismeretet kívánó tevékenységnek a gondját az üzemnek magára vállalnia. így és ekkor válik az üzemi szintű tevékenység a sokszintű vízrendezés, vízszállítási feladatok egységében központivá. Ami ma még az üzemi vízrendezésből „csak melioráció”, tehát az üzem azt szolgáltatásként „készen” kapja, az a fejlődéssel üzemi vízháztartásszabályozássá érhet. Olyanná, ahol az irányító a termőhelyet hasznosító termesztő, s az üzemi vízgazdálkodás már nem csupán szolgáltatás vagy beruházás, hanem termesztéstechnológiába épített üzemi tevékenység, mint az eredményes termelés szerves része. A tábla A különböző rendű vízszállító elemek (a dréntől a belvízrendszer átemelő szivattyútelepéig) kölcsönhatásában, felülről való irányítás esetén, a tábla a sor végén van. Az üzemeltetés (vízelvezetés) során minden vízszállító elem eredő hatása alatt áll. A rajta képződött felszíni vizek a vízszállító elemek láncában „szűk keresztmetszetet képező” elem vízszállító képessége és a felülről irányított üzemelési rend adta lehetőségeken belül folyhatnak le. A vízszállító rendszer üzemeltetési rendjére, a hatásterületén képződött elvezetésre váró összes vizek mennyiségükkel és időbeni eloszlásukkal hatnak. E feladat és teljesítésének egysége a vízszállító hálózat elemeinek összehangolt tervezésével és a körültekintő felső irányítású üzemeltetési renddel érhető el. Az első hidrológiaihidraulikai elemzés kérdése, a másik irányítási gond. Mindkettő nagytérségi (belvízrendszer méretű) problémákat vet fel, s így részletes elemzésüket itt nem tartjuk indokoltnak. 109
