Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem
a második csoportba — az erdőírtás, — a legeltetés és — a talajhasználat, illetve növénytermesztés sajátos hatásai sorolhatók. A természetes környezet szerepe az eróziós károk keletkezésében A csapadék szerepe. A víz okozta eróziót a csapadék mennyisége, hevessége és energiája határozza meg. Az erózió kialakulásának ütemére és mértékére a csapadék intenzitása van legnagyobb hatással. Ha az esőt a talaj könnyen beissza, akkor nem alakul ki erózió. Minél nagyobb az eső intenzitása, általában annál nagyobb a talajra ható energia mennyisége. A nagyméretű esőcseppek rombolják a talajmorzsákat, és a felszínen tömörítő hatást is kifejtenek. Ennek következtében a talaj részben szétiszapolódik, és csökken víznyelő képessége. Legveszélyesebbek azok az esők, amelyek nagy intenzitással, tartósan esnek. Ilyenkor a talajra nagy mennyiségű csapadék jut, amelynek túlnyomó többsége a talaj felszínén összegyűlik, majd elfolyik. A lejtőn megindult víz egyre gyarapszik, értékes talajrészeket visz magával a völgybe, a gyűjtőcsatornákba, majd a folyók medrébe. A talaj szerepe. Az erózió mértékét a talaj víznyelő képessége is meghatározza. Minél több csapadékot képes a talaj viszonylag gyorsan magába fogadni, annál kisebb az erózió veszélye. A talaj vízbefogadó képessége talajtípusonként annak tulajdonságától, összetételétől függ. A különböző típusú talajok víznyelő képességére a 26. táblázat adataiból kapunk tájékoztatást. A talaj víznyelő képességét nemcsak típusa, hanem a művelése is befolyásolja. így az ÖRKI-ben 1961-ben végzett vizsgálatok szerint ugyanazon a talajtípuson a lucerna alatt 18 mm/óra tak. répa alatt 40 mm/óra volt a talaj víznyelő képessége. A talajszerkezet javításának alapvető szerepe van az erózió elleni védelemben. A jobb szerkezetű talajok az esőcseppek szétiszapoló hatásával szemben ellenállóbbak. Ha a talajmorzsák nem képesek ellenállni az esőcseppek mechanikai hatásának, azok gyorsabban szétiszapolódnak, ezáltal csökken a talaj vízbefogadó képessége, fokozódik az elfolyó víz mennyisége. A talaj tartós morzsáinak fontosságát azok a kísérletek is igazolták, amelyeket a ma még drága talajmorzsa tartósító műanyaggal végeztek. A Keszthelyi 26. táblázat Agrártudományi Főiskola kísérletei szerint — ahol a talaj felületét morzsa tartósí- tóval (Szolakrol) kezelték —, a talaj tízszer több vizet fogadott magába. Hasonló az Talajtípus Arany-féle kötöttségi szám Víznyelőképesség mm/óra Homok 30 30—42 eredmény természetes viszonyok között akkor, amikor Homokos vályog 31—37 24—30 hosszabb időn keresztül bojVályog 38—42 18—24 tos gyökérzetű évelő nővéVályogos agyag 43—50 12—18 nyék termesztésének hatására Agyag 51—60 6—12 alakult ki jó morzsás talajNehéz agyag 60 0.5—6 szerkezet. A talaj lesodrás mértékét 96
