Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem
főként a talajszemcsék nagysága határozza meg. A víz a nagyobb súlyú szemcséket nehezebben szállítja, és azokat hamarabb lerakja. A homokszemcsék általában könnyen szétválaszthatok, de nehezebben szállíthatók. Az agyagszemcséket tekintve fordított a helyzet, mivel szétválaszthatóságuk nehezebb, viszont könnyebben szállíthatók. Az erózió pusztításának legkönnyebben esnek áldozatul a löszön kialakult talajok, mert szemcséik könnyen szétválaszthatok, és így a víz könnyen szállítja őket. A talaj tényleges víznyelő képessége azonban nemcsak a típustól, hanem annak pillanatnyi nedvességtartalmától is függ. Az öntözött talajok nedvességtartalma általában nagyobb, és kevesebb a vízbefogadásra alkalmas pórustérfogat is, ezért öntözött körülmények között az erózió veszélyével még inkább számolnunk kell. A domborzat szerepét a következő tényezők határozzák meg: — a lejtő meredeksége (amelyet fokokban vagy százalékban fejezünk ki), — a lejtő hossza, — a lejtő alakja. Minél meredekebb és hosszabb valamely domboldal, annál nagyobb mérvű erózióval számolhatunk. Ezért a táblák és parcellák kialakítása során a domborzati adottságokat a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni. Horváth és Erőim adatai szerint az eróziós talajpusztulás mértéke és a lejtő hajlása, illetve hossza közötti összefüggés alapján a 0—5 százalékos, a 6—12 százalékos és a 13—17 százalékos lejtők hasonló viselkedésű kategóriánként foghatók fel (28. ábra). A 17 százalék fölötti lejtők esetében mezőgazdasági művelésről kevésbé lehet szó, mivel a hazánkban ma még kiterjedten használt kétkerék meghajtású traktorok, vízszintes munkával 17 százaléko lejtőhatárig dolgoznak biztonságosan és megfelelően. E határon felül a gépek felborulási veszélye fokozódik, és a nagymérvű csúszás miatt vonóerejük kihasználása rossz. Hazánkban az összes szántóterületből mintegy 1 200 000 kh, 20 százaléknál meredekebb lejtőn terül el. Ekkora terület mezőgazdasági hasznosítását akkor is fenn kell tartani, ha a talaj védelmének nehézkessége miatt a termelés költségesebb. A növény szerepe. Bár nagy különbség van a természetes vagy a kultúr- növényzetnek a talajerózióra gyakorolt hatásai tekintetében, a fás, bokros vagy gyepes növénys lejtvhajlás 28. ábra. A lejtő hajlásszöge és a talajelsodrás közötti összefüggés (Horváth és Erődi után) 1 Növénytermesztés és vízgazdálkodás 97
