Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 3. Az időszakos vizbőség jelenségei
24. táblázat. 40 éves átlagos vágásfordulónál az első telepítésből nyerhető összes famennyiség A fásított területen összesen Évi átlagban mill, deviza- Ft-érték Fafajok ipari fa tűzifa összes ipari fa tűzifa összes 1000 mSben 1000 m3-ben Nemes nyárasok 10 726 8 607 19 333 . 268 215 483 103,8 Hazai nyárasok 1 591 2 527 4 118 40 63 103 20,— Füzesek 654 1 739 2 393 22 58 80 15,0 Akácosok 59 57 116 2 2 4 2,— Magas kőris Fekete dió 922 964 1 886 15 16 31 11,— Tölgyesek 1 318 1977 3 295 22 23 55 19Erdei fenyő 272 210 482 4 4 8 2,5 Összesen: 15 542 16 081 31 623 373 381 764 173,3 átlagos vágásfordulót feltételezve, az első telepítésből nyert összes famennyiség a 24. táblázat szerint oszlik meg. A töltések hullámverés elleni védelmét szolgáló erdősávok vízgazdálkodási és erdészeti érdekeit összhangba kell hozni. A hullámterek erdősítésének szakigazgatási feladatai is vannak. Ide tartozik a csemete- és magszükséglet, szakmunkások, a telepítési terv végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, a részletes üzemeltetési terv készítése és végrehajtása. Az egyéb hullámtéri hasznosítások a hullámtérben a szabadon hagyandó sávon és az erdősíthető területeken kívül hazánkban még mintegy 50 000 hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területet érintenek. Ezek hasznosítását az árvízvédelmi érdekek szem előtt tartásával indokolt fokozni. Ezeken a területeken az árvíz feliszapoló hatásának csökkentése érdekében tilos a cserjék és bokrok ültetése és fenntartása, valamint a szőlők telepítése. Még őszi kalászosok vetése sem helyes. Előnyös és hasznos az olyan gyümölcsfajok telepítése, amelyeket aljnövényzet nélkül művelünk, továbbá a tavaszi kalászosok és egynyári kapások termesztése. Fontos, hogy a termés betakarításával egyidejűén a kukorica- és napraforgószárat a területről eltakarítsuk. A szántóföldi növénytermesztés eredményessége erősen függ attól, hogy milyen tenyészidejű fajtákat vetünk. A késői vetésekkel járó hátrányokat csak rövid tenyészidejű fajták termesztésével lehet csökkenteni. így kukoricából az Mv 42-es vagy a Szegedi 71-es az, amelytől késői vetés esetén is elfogadható termést várhatunk. Egyébként legcélszerűbb a növényeket levél- és szártermés céljából termeszteni. így, ha megfelelő a talaj természetes termékenysége, akkor zöldtakarmánynak, esetleg szénának eredményesen termeszthető a köles, muhar, szudáni cirokfű, fehér mustár, de kukoricacsalamádé is szóba jöhet. Egyébként a hullámterek hasznosításának legelőnyösebb módja az egyszerűen megoldható gyepesítés. A gyepnövények jó tulajdonsága nedvességtűrésük. Bár, túlnedvesedés esetén a fűfajok viselkedése sem egyforma. Egyes esetekben a réti ecsetpázsit, a hernyópázsit, a zöld pántlikafű igen jól bírják a magas talajvízszintet. Hasonló a helyzet a felületi vízborítással szemben is. 86
