Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 3. Az időszakos vizbőség jelenségei
a kisfokú termelési biztonság miatt, tehát csaknem kizárólag rét- és legelőgazdálkodás folytatható. A szabadon tartandó sáv és az árvédelmi töltések közti területen a legcélravezetőbb gazdálkodási mód az erdősítés. Ezen a sávon telepíthetők a talajviszonyokhoz alkalmazkodó olyan fafajok, amelyek számára ez a termőhely igen előnyös. Az elöntés nem okoz bennük kárt, és a céltudatos erdősítés népgazdaságunkat olyan ipari nyersanyagokhoz juttatja, amelyeket gyakran külföldről kell behozni. A hullámtér hasznosítható részének országosan csak mintegy 50 százaléka alkalmas erdőtelepítésre, a további 50 százalék művelése különleges intézkedéseket igényel. A hullámtér tehát háromféleképpen hasznosítható részre bontható: — az árvíz levonulása érdekében szabadon tartandó sáv. — fásítható, illetve erdősíthető terület. — egyéb korlátozott mezőgazdasági műveléssel hasznosítható terület. A szabadon tartandó sáv a Duna hullámterében a meder középvonalától számított 1000—1300 m, a Tiszánál pedig 4—500 m. A mellékfolyóknál általában megegyezik a középvízi meder szélességének kétszeresével. A szabadon tartandó sáv gyepesítése indokolt, mivel a termelési biztonság más termények számára igen kicsi. A másutt tervezett hullámtéri erdősítés miatt kieső jelenlegi rétes legelőterületeket is indokolt pótolni. A rét- és legelőgazdálkodás eredményességét öntözéssel nagymértékben növelhetjük. Azonban csakis egyszerű — és kevés beruházási költséget igénylő — berendezések létesítésére célszerű gondolni. Az esetenkinti elöntés ugyanis a berendezéseket erős rongálásnak teszi ki. A hullámterek erdősítése, fásítása fontos népgazdasági érdek, mivel a cellulóz nyersanyagot mindinkább hazai termelésből fedezzük, amire a folyók hullámterei az esetek többségében rendkívül alkalmasak. A hullámtereken erdősíthető terület országosan mintegy 50 000 hektárt tesz ki. Emellett szól az is, hogy az árvizek kevésbé csökkentik az erdőművelés termelési biztonságát, mint a szántóföldi termelését. Szántóföldi termelés esetében ugyanis egy-egy árvíz gyakran az egész termést tönkreteheti. Ártéri erdeink egy része a folyómedrek és a védgátak közötti hullámtéren, másik része 84
