Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 4. A növény vízháztartása

viszonyok között minél nagyobb a gyökérzet, annál jobban csökken a talajaszály veszélye.

A gyökerek elhelyezkedése

17. táblázat. A gyökér által felvett vízmennyiség a teljes vízfelvétel százalékában

Mélység,

cm

Lucerna

Répa

Kukorica

Szőlő

Burgonya

a talajban egyrészt a növényfaj, illetve fajta tulajdonsága,

0—30

47

62

42

1

57

másrészt a környezeti ténye30—60

15

19

28

66

23

zők függvénye. így mindé60—90

15

12

19

1

13

nekelőtt a talaj fizikai és

90—120

12

7

11

1

7

kémiai tulajdonságaitól függ. A növény fajától függően megkülönböztetünk sekély, közepes és mély gyökérzetű növényeket.

120—180

180—270

7

4

i 29 5

Sekély gyökérzetűek, 5—50 cm-ig: füvek, káposzta, vörös here; közepes gyökérzetűek, 120cm-ig: bab, borsó, tök; míg mély gyökérzetű, 120cm-től lefelé: dinnye, paradicsom, lucerna (11. ábra).

A talajművelés, öntözés, tápanyagutánpótlás nem készteti a növényeket a mélyebb rétegekbe való hatolásra, a kedvező víz- és tápanyag-lehetőségeket azonban bőséges gyökér- felület-képzéssel úgy igyekszik kihasználni, hogy sűrű és vékonyabb gyökérágak fejlődnek. Ha megfelelő a talajnedvesség, a növény a víz túlnyomó részét a felső talajrétegekből veszi fel. Ennek mélysége természetesen függ a növény fajától (17. táblázat).

A gyökér vízfelvételében és a víz továbbításában fontos élettani szerepe van a légzéses anyagcserének. Minél kedvezőbb a gyökerek ellátottsága levegővel, ún. aerációja, annál eredményesebb a gyökereknek ez az életfunkciója is.

A talaj hőmérséklete főként a gyökérlégzésre hat, és ezúton erősen befolyásolja a gyökérműködést. A talaj lehűlése csökkenti a vízfelvételt. Ezt mutatja a fiatal kukoricában folytatott vizsgálatunk (12. ábra).

4*

51