Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 2. A növénytermesztés és a vízgazdálkodás meteorológiai elemei
A levegő kötött N-t is tartalmaz. A kötött N bomlás vagy egyéb vegyi folyamat terméke. Emiatt a levegő N-tartalmának koncentrációja éveken át és évszakonként is sokkal inkább változik, mint a C02. A kötött N rendszerint csapadékban oldódik, és oldat alakjában a talajba kerül. Egyes számítások szerint évi 600 mm csapadékkal mintegy 20 kg/kh N juthat a talajba. Ezek a számok mutatják, hogy milyen jelentős lehet talajaink természetes úton történő N-ellátása. A levegőt alkotó gázoknak az oxigén valamivel több mint egyötödét teszi ki. Az állatok és növények életműködéseihez ugyancsak nélkülözhetetlen elem. Súlyos károkat okozhat a talaj nagyfokú oxigén hiánya, amelyet a pangó víz, belvíz, árvíz idézhet elő. Jelentős szerepe van a levegőben levő vízgőznek, párának. A levegő párafelvevő képessége a hőmérséklettel arányos, azaz mennél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tart. Minden hőmérséklethez olyan nedvességtartalom tartozik, amelynél többet a levegő már nem tud felvenni, telítődik. Ha a telített levegő lehűl, a vízgőz kicsapódik. így keletkezik a talaj; mentén a köd, a magasabb légrétegekben a felhő. A levegő nedvességtartalmának a fotoszintézisnél és megtermékenyülésnél döntő jelentősége van. Ha a levegő páratartalma, amelynek nagyságát adott hőmérsékleten a felvehető páratartalom százalékában adják meg, bizonyos érték alá csökken, akkor a növény számára hiába van napfény, a nagymértékű párologtatás miatt csökken a fotoszintézis intenzitása. Ha ez tartós és nagymértékű, akkor légköri aszályról beszélünk. Ha a levegő relatív páratartalma 50% alá csökken, ez a növények megtermékenyülése szempontjából is káros. A talajfelszín feletti levegő páratartalma — érthetően — jelentősen befolyásolja a növények transzspirációját. Mennél nagyobb a levegő páratartalma, annál kisebb mérvű a transzspiráció. A termés viszont növekedik, mivel a növény több energiát fordíthat a termés kialakítására. Ha a talajfelszín feletti levegő száraz, úgy a transzspiráció növekedik, és a termés csökken. A talaj feletti levegő nedvességtartalma azonban még a mikrocsapadék, a köd, a harmat, a dér, a zúzmara kialakulása miatt is fontos. Az említett mikrocsapadék-változatok közül a tenyészidő alatti harmatnak van a legnagyobb jelentősége. A harmat mennyisége változó lehet, de semmi esetre sem elhanyagolható. Zunker szerint síkságon a harmat 1 mín-t is kitehet éjjelenként. Wolny viszont 0,5 mm-t mért. A harmat igen jótékony hatású a termesztett növényekre, mivel különösen a nyári száraz időszakban, a nap több óráján keresztül — növeli a felszín feletti levegő páratartalmát, ezzel csökkenti a transzspirációt, és — mivel a növények leveleiken keresztül is képesek vízfelvételre, a növény vízigényének a kielégítését közvetlenül is elősegíti. A talajlevegő páratartalmának sokkal nagyobb szerepe van, mint amilyent annak tulajdonítanak. A talajlevegő nedvességtartalma általában nagyobb, mint a talajfelszín feletti Jégrétegeké. Ha a talajlevegő akadály nélkül cserélődhet ki a felszín feletti párában szegényebb légtömegekkel, úgy a talaj fokozatosan, de gyorsan kiszárad. A talajlevegő páratartalmának azonban nemcsak ezért van jelentősége. A talajlevegő páratartalma a kapilláris, vagy különösen higroszkópos erők által visszatartott víztömegekhez képest aránylag könnyen mozog. Ha tekintetbe vesszük, hogy a levegő páratartalma kicsapódik, ha az adott nedvességtartalomhoz tartozó „harmatpont” alatti hőmérsékletű testtel érintkezésbe jut, és hogy a párában így leszegényedett levegő helyébe új páradús levegő kerül, akkor világossá válik, hogy a talajban mindig a melegebb talajrétegek felől a hidegebbek felé irányuló páramozgás áll elő. Egyben a hidegebb talajrétegek nedvesség- tartalma a kicsapódó harmat, az úgynevezett talajharmat révén gyarapodik. Ugyanekkor a harmatkicsapódás révén felszabaduló tekintélyes hőmennyiség következtében a talajharmat által nedvesített talajrétegek hőtartalma is növekedik. 3* 35
