Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 2. A növénytermesztés és a vízgazdálkodás meteorológiai elemei
A télen lehűlő talajokban tehát a talajlevegő páramozgása folytán a talaj rétegeinek nedvességtartalma alulról felfelé növekedik. Nyáron viszont a melegedő felső talajrétegek talajlevegőjének párája mélységi irányba haladva növeli az alsó, hűvösebb talajrétegek nedvességtartalmát. Nagy jelentősége van a talajharmatnak mélyen befagyott talajrétegek felengedésének meggyorsításában is. A felmelegedő talajban lefelé haladó pára kicsapódása következtében felszabaduló hő a talajfagy rendkívüli gyors olvadását teszi lehetővé. A talajlevegő páratartalmának mozgási irányából érthető, hogy pusztán a felmelegedés hatása alatt a talaj kiszáradása csak a legfelső pár cm-es rétegben mehet végbe. A mélyebb rétegek kiszáradása a talajlevegő kicserélés útján történik. Ezért a szél szárító hatása lényegesen nagyobb veszélyt jelent a talaj víztartalékaira, mint a napsütés. A talajlevegő páratartalmának megőrzése tehát a növénytermesztés elsőrendű érdeke. A talajlevegő, páratartalmának megóvására számításba vehető agrotechnikai eljárások közül a legismertebbek a következők: — erdősávok létesítése, — talajműveléssel a talajfelszín lazán tartása. A hőmérséklet A növényeknek tenyészidejűk folyamán fajra és fajtára jellemzően meghatározott hőmennyiségre van szükségük. A hőmérsékletnek rendkívüli hatásai vannak mind a csapadék, mind az öntözővíz hasznosulására. Világos, hogy a nyári csapadékokból sokkal több nedvesség párolog el, mint a téliekből, és a nappal végrehajtott esőztető öntözés párolgási veszteségei kétszeresen is felülmúlják az éjszakait. Hasonló összefüggés van a hőmérséklet és a növények párologtatása, vízfogyasztása között. A kultúrnövények számára hasznosítható nyári és téli csapadékokból származó nedvesség-tartalom számítására Sulyok-Schulek és Bácsi dolgoztak ki eljárást. Eljárásuk lényeges gondolatait a 6. ábra szemlélteti. A fény % 6. ábra. A csapadék hasznosulása átlagos, maximális és minimális léghőmérséklet esetén az év egyes hónapjaiban A növényzet testét a fény energiájával C02-ből és vízből építi fel. Ez a folyamat az asszimiláció. A mezőgazdasági üzemben a termelés tulajdonképpen az asszimilációs folyamat során megy végbe. Minél jobban kihasználja a növénytermesztő a fényt, annál nagyobb termést tud adott területről betakarítani. Mennél állandóbb a mezőgazdaságilag hasznosítható területeken a zöld növényfe36
