Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 3. A földművek biológiai védelme

65. táblázat. Védőnövénysáv hullámvédő hatásai

Szélsebesség,

m/sec

1 pfm-re eső zöld- tömeg/kg

Kimosott homok, kg

Mérőórán írt kilengések

átl. plusz-mínusz értékben

védett

helyen

szabad

vízfelületen

hullámtaréj magassága, cm

hullám völgy mélység, cm

nyílt

vízen

védett

tér.

nyílt

vízen

védett

tér.

2

21

6—8

4—7

5

—

—

63

15—19

9—16

2

5

6,4

21

6—8

2—3

2—3

1—2

—

15,1

2,2

21

6—8

1—2

2—3

1—2

5

15,1

6,2

62

15—19

3—4

9—16

1—3

és az azon szétterülő mocsári növényekből létrejött szőnyeg bizonyos fokú csendesítő hatással van a hullámokra. Ilyen növények a fehér tavirózsa (Nymphaea alba), a sárga tavirózsa (Naphar luteum), a súlyom (Trapa natans), a víziporcsin (Polygonum amphi- bium), a vízigyöngy (Myriophillum spicatum), a békalencse (Potamogeton fluitans) stb.

A felsorolt növényfajok védőhatása rendkívül különböző mértékű. A víz mozgásával és mélységével, továbbá a mederfenék talajával szemben való viselkedésüket a 92. ábra mutatja be sematikusan.

A vízmozgás 0,07 méter/secundumot meghaladó sebességénél csak a nád él meg, viszont

2,5—3 métert meghaladó vízmélységnél az említett növények egyike sem él meg.

A hullámzási energia csendesítő hatásának számítására nincs semmiféle elméleti alap. A kutatók saját módszerükkel vizsgálják az egyes növények hullámtörő hatását. Volkov és Gugniev merev pálcikák illetve faágak segítségével képezték ki a parti növénysáv modelljét és hidraulikai laboratóriumban mesterséges hullámokat előállítva vizsgálták a növénysáv modell- hullámtörő, illetve csendesítő hatását.

Saját vizsgálatainkban szabadföldön, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem melletti tároló partjain létesített partvédő növénysáv hullámtörő hatásait mértük. A hullámok nagyságát a nyílt víz felszínén, valamint a növénysávok mögött különböző szél- sebességekben vizsgáltuk és a védő növénysáv adatait partfolyóméterre jutó növényi zöldtömeg kilogramjaiban fejeztük ki (65. táblázat).

Tapasztalatok szerint a nádfüggöny hullámtörő ereje kiváló. Lates romániai tapasztalatai szerint a Duna-delta hajózó csatornáin a 40—50 centiméteres hullámok teljesen megszűntek maximum 8—10 méteres nádsávban történő terjedés után, bár a sáv növényzetét kezdetben hirtelen és erősen megmozgatták. A kisebb 20—30 centiméteres hullámokat pedig a nádfüggöny szélétől 10—15 méteres távolságban szinte visszaverődés nélkül tünteti el anélkül, hogy a növényállomány deformálódott volna.

A partvédő növénysáv telepítési és ápolási munkái közül kétségkívül a növények megválasztása és a komplett növényállomány létrehozása a nagyobb jelentőségű és nehezebb feladat.

A partvédő növénysáv telepítésének helye — már az eddigiekből is kitűnően a medernek az a szakasza, melyen a vízborítás állandó ugyan, de a 2 méteres mélységet nem éri el. Természetes medrek esetén ez a két érték viszonylag keskeny sávot eredményez. Mesterséges tavak, tárolók töltései és hajózható csatornák partjai mentén pedig a partéi mellett létesített fióktöltésre (úgynevezett nádpadkára) vagy az igen kicsiny rézsűhajlással (1 : 7— 1 : 10) kiképzett partmenti mederszakaszba szokták telepíteni a partvédő növénysávot.

220