Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
tést, idegenforgalmat stb. Ezért ezeken a helyeken is előtérbe kerül a szennyvizek mező- gazdasági hasznosítása a mesterséges (kémiai, biológiai) tisztítás helyett. A mesterségesen tisztított szennyvizek ugyanis sem bűzösségüket, sem fertőzőképességüket nem vesztik el teljesen, s ezért a szennyvíztisztítás egymagában nem jelenthet itt megoldást. A talaj megválasztása Nem mindenütt lehet szennyvízöntözést kialakítani, ahol a keletkező nagy tömegű szennyeződés ezt szükségessé tenné. Okszerű és gazdaságos szennyvízöntözés kialakításához megfelelő talajú és domborzatú, továbbá elegendő kiterjedésű területre van szükség. Szennyvízzel mindegyik öntözésre alkalmas talajtípus öntözhető. Mégis meg kell jegyeznünk néhány gondolatot az egyes talaj féleségek alkalmasságával vagy alkalmatlanságával kapcsolatban. Ellentétben a tiszta vizű öntözéssel, szennyvíz elhelyezésre a laza talajok a legalkalmasabbak. A könnyű homok- és vályogtálajok ugyanis aránylag nagy vízmennyiségek gyors befogadására képesek. Szemcseösszetételüknél fogva levegőtartalmukat tartósan még nagyobb vízadagok esetén sem vesztik el. Ez a körülmény a szennyvíz különböző szerves- anyag-tartalmának elbomlását, eloxidálását is elősegíti, de a növényzet fejlődése számára is elengedhetetlen. A laza homoktalajok a szennyvizet elsősorban szűrőhatásuk révén tisztítják meg. Az agyag- és iszaprészecskék nagy felületükkel a szennyező anyagok megtapadását és kötődését teszik lehetővé. A szennyvízöntözéshez azonban a nehéz vagy közepesen nehéz agyagtalajok — bár tisztítóképességük nagy — kevésbé alkalmasak, mivel vízáteresztő- és vízbefogadó képességük csekély. A szennyvízöntözéshez a laza talajok között a legmegfelelőbbek a középkötött és könnyű vályogtalajok. Ezek ugyanis aránylag nagy vízmennyiség befogadására képesek és ugyanakkor a szennyező anyagok megkötésére, kiválasztására is kellő agyagtartalommal rendelkeznek. Mivel hézagjaikból közvetlenül az öntözés után sem tűnik el a levegő, biológiai tisztító képességük is kielégítő. A szennyvíz öntözéssel való hasznosításához az is fontos, hogy a megfelelő minőségű talaj a szennyvíztermelő város vagy ipari üzem közelében helyezkedjék el, és a teljes szennyvízmennyiség fogadására elegendő kiterjedésű legyen, továbbá, hogy domborzata, fekvése megfeleljen az alkalmazandó öntözési módszer számára is. A szennyvízzel öntözendő növény megválasztásának szempontjai. A szennyvízzel öntözhető növényeket — egészségügyi, — állategészségügyi és — növénytermelési szempontok alapján kell megválasztani. Egészségügyi szempontokból általában tilos szennyvízzel öntözni minden olyan növényt, amelynek gyümölcse, szára vagy bármely része nyersen fogyasztható. így nem lehet szó a paradicsom, a zöldpaprika, a káposzta, a karalábé (általában zöldségfélék), a különféle bogyós és magvas gyümölcsök szennyvízöntözéséről. E szigorú szabályt azonban a következő kivételek enyhítik: Altalaj öntözési mód alkalmazásával öntözhetők szennyvízzel a gyümölcsösök (a szamóca kivételével). Tenyészidőn kívüli úgynevezett trágyázó öntözést ugyancsak lehet alkalmazni szennyvízzel is a fent említett növények tenyészidejét megelőzően. Különbséget kell tenni a szennyvízöntözés előtti tisztításának foka szerint is. Ülepítetlen, fekáliás derítetlen városi szennyvízzel ugyanis csupán úgy öntözhetők a takarmány-, 198
