Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
a különböző ipari növények és gabonafélék, hogy az öntözést a betakarítás előtt meg kell szüntetni három hónappal. Ülepített fekáliás szennyvízzel való öntözés esetén ez a betakarítást megelőző öntözési szünet három hétre rövidülhet. Állategészségügyi szempontból az előző meggondolásokat annyival kell kiegészíteni, hogy a rétek és legelők öntözése csak ülepített fekáliás szennyvizekkel engedhető meg. A kaszálás, a legeltetés vagy az állatok áthajtása azoban az öntözéseket követő három héten belül tilos. A szennyvízzel öntözött legelőkön, karámokkal vagy villanypásztorral kell gondoskodni arról, hogy a jószág csakis a legelésre kijelölt legelőszakaszokon tartózkodhasson. Az őszi és téli hónapokban azonban e területek is korlátozás nélkül öntöz- hetők. Növénytermesztési szempontból olyan növényfajokat és fajtákat kell kiválasztani, amelyek nagy vízigényűek és ugyanakkor nagy tömegű növényi táplálóanyag feldolgozására és hasznosítására képesek. Bírniok kell tehát a bőséges, sőt sokszor túlzott vízellátást és tápanyagellátást, hogy víz- és tápanyagbőségre se válaszoljanak megdőléssel. A szennyvízzel öntözhető növények Évelő takarmányok. A pillangósok közül főként a lucerna és a vörös here bírja és hasznosítja jól a szennyvizet. A debreceni kísérleti szennyvízöntő telep eddigi eredményei a két növény közül a lucernát helyezik előtérbe. A vörös here — bár természeténél fogva a nedvességet és az üde fekvést jobban igényli — a szennyvízöntözés hatására viszonylag gyorsan kipusztul. Ezért mind a tisztán vetett vörösherés parcellák, mind a vörösherés füves keverékek kisebb terméseket adtak a lucernásokénál. A kísérleti parcellák közül a legnagyobb szénatermést (80—90 q-t kát. holdanként) a tisztán és a réti csenkesszel keverten vetett lucerna adta. Ugyanakkor a vörösherések és füves keverékeik csak 50—60 q-ás kát. holdankénti szénahozamra voltak képesek. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a természetes, mind a mesterséges gyepek igen jól bírják és hasznosítják a szennyvizet. Különös előnye a gyepeknek, hogy egy-két öntözést még a tenyészidőn kívül is elviselnek. Sőt, ha ez az öntözés nem túl nagy vízadagú, akkor kedvezően is fogadják. Az egyéb szálastakarmányok közül a silókukorica és szudáni fű szennyvízöntözésére vonatkozóan máris vannak hazai tapasztalataink. A debreceni kísérleti telepen éveken keresztül silókukoricából 200—300 q/kh-as zöldtömegterméseket értek el. A szudáni fű öntözésével 1962-ben próbálkoztak először, és az eredmény minden várakozást felülmúló volt. A szudáni fű 1,5—2 m magasságúra nőtt és kát. holdanként 60 q szénát adott egy kaszálással. Sajátságai ismeretében a cukorcirok szintén ajánlható növénye a szennyvizes öntözőgazdálkodásnak. A kapásnövények közül mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok a különböző répaféléknek a szennyvízöntözésre való alkalmasságát igazolják. Ezek között mind a cukor-, mind a takarmányrépákkal máris jó eredményeket értünk el. Szennyvízöntözéssel takarmányrépából a 600—800 q kát. holdankénti termés nem tartozik a ritkaságok közé, és cukorrépával sem nehezen érhető el a 300—400 q-ás átlag. Ezeken kívül jól hasznosítja még a szennyvizet a murokrépa, a csikórépa és a tarlórépa is. A burgonyáról főként külföldi tapasztalatok alapján állíthatjuk, hogy laza talajokon kedvezően fogadja a szennyvizet. A régebbi hazai tapasztalatok ellentmondóak, ami a nem mindenütt megfelelő talajnak és az eltérő burgonyafajták különböző sajátságainak tulajdonítható. Németországban és Lengyelországban, ahol a szennyvízöntözéseknek több évtizedes 199
