Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
59. táblázat. A szocialista országok szennyvízöntözéseinek helyzete 1963-ban Ország A telepek száma Öntözési mód Fejlesztés, ha ossz. városi ipari összterü- le ha 1 2 3 4 5 6 7 Bulgária í í _ 400 Bar., csörg. több helyen Csehszlovákia 31 — 31 628 Cs., ár., es. 100 000 Lengyelország 91 43 48 11 648 Cs., ár., es. 150 000 Magyarország 2 — 2 200 Cs., ár., es. 30—50 000 NDK 81 66 15 45 000 Csörg., es. 200 000 Románia 4 3 1 5 000 Bar., csörg. több helyen Szovjetunió 30 26 4 15 000 Bar., csörg. nagy területen Összesen: 240 139 101 77 876 — — Megjegyzés: Bar. = barázdás, Cs., csörg. = csörgedeztető, ár. = árasztó, es. = esőszerü — helytelen végrehajtása esetén kedvezőtlen irányba tereli a talaj fejlődését, — s végül egyesek fertőző csírák elterjedését tulajdonítják e műveleteknek. A szennyvízhasznosítás — hátrányai ellenére — szinte az egész világon terjed, mert ez a legkézenfekvőbb módja a sok szempontból ártalmas szennyvíz eltüntetésének, s ezen felül hozzájárul a mezőgazdaság nagyobb eredményeihez is. A szennyvízöntözés Szennyvízöntözés elsősorban ott lehetséges, ahol a nagyobb mennyiségben termelt szennyvizek tisztítása és tisztítás utáni elhelyezése máris gondot jelent. Szennyvízöntözés azonban csak akkor lehetséges, ha a természeti és üzemi adottságok az öntözés számára egyébként megfelelőek. A szennyvizek keletkezése mindig valamely nagyobb lakó- vagy ipartelepüléshez kötött, így szennyvízöntözés elsősorban ezek közelében lehetséges. Az olyan lakó- és ipartelepeken, amelyek valamely nagyobb vízfolyás mentén alakultak ki, a szennyvízöntözés jelentősége kisebb. Az ilyen települések szennyvizét ugyanis már a csatornázás kezdete óta a folyókba vezetik, ahol az élővizek öntisztulása révén bomlanak el fertőző és káros anyagai. Ilyen településeknek hazánkban a Duna és a Tisza menti lakó- és ipartelepek tekinthetők. Más a helyzete azoknak az alföldi, dunántúli vagy észak-magyarországi városoknak (és ipartelepeknek), amelyek csupán kis vízfolyás partján vagy éppen minden vízfolyástól távol fekszenek. Ilyen városunk (és ipari üzemünk) pedig számos van. Ezeken a területeken a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása már napjaink feladataként jelentkező súlyos probléma. Ide sorolhatók pl. Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Szombathely stb. városaink vagy a Sarkadi és a Hatvani Cukorgyár, a Gyulai Tejporgyár és sok más ipari üzem. Nagyon érdekes problémát jelentenek a Balaton melléki települések, amelyeknek természetes szennyvíz befogadójaként a Balaton kínálkozik. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a Balaton menti települések szennyvizét nem lehet az európai hírű tóba vezetni, mivel a tó fertőződése, szennyezetté és bűzössé válása megakadályozná a kialakult üdiilte197
