Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
nagyságától függő értékét a 71. ábra no- mogramjaiból olvashatjuk le. A környezeti hőmérséklet és a szélviszonyok ismeretében lehet megállapítani a hőkiadási tételeket kiegyenlítő öntözővíz szükséges intenzitását és mennyiségét. Bevétel / Öntözővíz (tmm/óra) BO 56. táblázat. A vízszolgáltatás megszakításának hatása CsapadékMegszakítás percekben intenzitás, mm/óra 1 2 3 4 a védelem határa 1,5 —4,5 C° —4,— C° —3,— C° —2,5 C° 3,—6,— —5,5---5,7— — 4,5 4,5 —7,5 —6,5-5,5 —5,— 6,—-9,3 —8,5 —7,9-6,57. táblázat. A szükséges csapadék mértéke fagyvédelmi öntözésnél Gyümölcs A legalacsonyabb hőmérséklet Öntözetlen fagykár Öntözött Öntözött terület széle csapadék fagykár csapadék fagykár C° % mm/óra % mm/óra % Különféle —5 99 2,1 5 0,6 100 alma és körte —5 98 2,5 0 1,5 67 —7 29 2,6 0 1,0 38 —3 23 3,1 0 1,0 40 —3 30 3,6 0 0,6 47 Kiadás / Sugárzás 71. ábra. Fagyvédő öntözés hőgazdálkodási mérlege kg cal-ban A fagyvédő öntözést a külső levegő hőmérsékletének 0 fokra süllyedését megelőzően kell megkezdeni és mindaddig folytatni, amíg a fagy hatására a növényzetre fagyott jégkristályok is teljesen el nem olvadtak. A fagyvédő öntözést tehát a levegő hőmérsékletének 0 pont fölé emelkedése esetén sem szabad befejezni, mert ellenkező esetben a növényi szervekre fagyott jégkristályok olvadásához szükséges hőt a védett növényi szervezettől vonva el, a fagykár az olvadás hatására következik be. A fenti hőháztartási mérlegnek megfelelő hőmérsékleti egyensúlyt illetve fagyvédelmet általában 2—4 mm/óra intenzitású öntözővíz kijuttatásával lehet elérni. Az 5 mm/óránál nagyobb intenzitás alkalmazása nemcsak fölösleges, hanem minden 191
