Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
Az istállótrágya ilyen keverésének és kiszórásának számos előnye van. Ezek- a következők : — az istállózott állatok trágyájának N vesztesége a minimumra szorítható; — a szalma felhasználható ipari célokra vagy takarmányozásra, mivel az aljazás szalmaszükséglete eltűnik vagy minimálissá válik; — az istállótrágya kezelésével, kihordásával, szétszórásával és alászántásával együtt járó piszkos és nehéz munkák minimálissá, illetve jól gépesíthetővé válnak; — az istálló higiénikus lesz, az állatok tiszták maradnak. Levéltrágyázáskor a 2—4 százalékos töménységű öntözővizet közvetlenül a növény leveleire juttatjuk. Az öntözőberendezéssel végrehajtott levéltrágyázás különösen célravezető a kis adagú műtrágyázás esetén, főként a nyomelemtrágyázáskor, amikor is 100— 200 g/kh hatóanyag egyenletes kiszórása szükséges. A trágyázó öntözéskor és a levéltrágyázáskor egyaránt probléma lehet a trágyaoldatok kiszórásának egyenletessége. Ez természetesen elsősorban attól függ, hogy milyen egyenletes maga az öntözővíz szétosztása. Fagyvédelem esőztetéssel Régi tapasztalat, hogy erős harmat esetén — bár a hőmérséklet csökkenésekor a harmat jéggé dermed — a növényzet nem fagy el. A jelenség magyarázata az, hogy a vízcsepp, miközben a növényi részecskékre jég formájában ráfagy, környezetének, így a növénynek is átadja hőtartalmát. Minden kg fagyás- ban levő víz 80 kalóriát ad a növényzetnek. A jelenség gyakorlati megfigyelése, valamint az elméleti megokolások az esőszerű öntözésnek fagyvédelmi célokra való kialakítását eredményezte. Fagyvédelmi öntözésre természetesen kizárólag a nagy termelési értéket képviselő kultúrákban (szőlő-, gyümölcs vagy a primőr zöldségfélék) lehet gondolni. Itt is csak úgy, ha a fagyveszély gyakorisága következtében várható terméskiesés mérséklése vagy megszüntetése arányban áll a rendkívül költséges technikai megoldással és a nagy üzemköltséggel. A fagyvédelmi öntözés hatékonyságát a szélsebesség és a csapadék intenzitása befolyásolja. Ezek mennyiségi összefüggéseit a Niemann és Pogrell adatai alapján összeállitott 55. táblázat mutatja. Az alacsonyabb hőmérséklet ellen viszont a növekvő intenzitással adagolt csapadék nagyobb védettséget ad. A fagyvédelmi öntözés hatását befolyásolja a folyamatos vízszolgáltatás is. A vízszolgáltatás megszakítása (56. táblázat) nagyobb kárt okozhat, mintha egyáltalán nem alkalmaztunk volna fagyvédő öntözést. A fagy védő öntözés sikerét (71. ábra) a bioszféra hőháztartási mérlegének kedvező kialakítása teszi lehetővé (57. táblázat). A hőháztartási mérleg kiadási tételeit 3 meteorológiai tényező hőfelhasználása befolyásolja: — a sugárzás, — a hőátadás és — a párolgás. A fagyás során jelentkező hőkiadási összetevőknek a környező levegő lehűlésétől és a szél 55. táblázat. A fagyvédelem határai Csapadékintenzitás mm/óra Szélsebesség m/mp A védelem alsó határa C° 2 _ 0 — 10 2,— 0,4-1,— —5 2,— 0,5 —5 2,5 0,5 —5,5 2,5—3,5 0,5 —6,5 190
