Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
val párhuzamosan elhelyezett barázdák legtöbbször párhuzamosak a tábla hosszabbik oldalán haladó táblaellátó öntözőcsatornával is. Ez a víznek a barázdák között történő szétosztásához ideiglenes csatornák, tömlők stb. alkalmazását teszi szükségessé. Elhelyezésük azonos a sávos csörgedeztető öntözésnél mondottakkal. A barázdák méretei közül a mélység, a szélesség és hosszúság a legjelentősebb. A barázdák lehetnek mélyek vagy sekélyek, szélesek vagy keskenyek. Mély barázdának a 20—25 cm (esetleg 30 cm) mélységű, sekély barázdának pedig a 14—22 cm mélységűt nevezzük. A széles barázdák felső szélessége 40—50 cm, a keskeny barázdák felső szélessége 25—30 cm. A csörgedeztetett barázdás áztató öntözéshez egyaránt alkalmazhatunk mély vagy sekély, széles vagy keskeny barázdákat. Az árasztott barázdákkal végrehajtott áztató öntözésekhez azonban mindenképpen mély és széles barázdák kellenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy különösen rendezetlen, hullámos terepen még a csörgedeztetett barázdás áztató öntözésekhez is kedvezőbbek a mély barázdák, mint a sekélyek. A barázdák keresztmetszetének méretei nem függetlenek a talaj minőségétől. Laza talajon csak széles, kevésbé meredek oldalú barázdákat lehet készíteni. Kötött talajon viszont keskenyebb és meredekebb oldalú barázdák is készíthetők. A talaj minősége végeredményben nagyon befolyásolja az öntözőbarázdák távolságát. Az öntözőbarázdák távolságát — a talaj oldalirányú átnedvesedése, — az öntözött növények tenyészterület-igénye, — a növényápolás gépesítésének lehetősége határozzák meg. A talaj oldalirányú átnedvesedésének távolsága elsősorban a talaj kapilláris vízvezető képességétől függ (59. ábra). A barázdákból átnedvesedett talajtestek keresztmetszetének körvonalai laza talajokon lefelé megnyúlnak, míg kötöttebb talajokon a körhöz hasonlítanak. Laza talajokon általában 30—40 centiméternyi kötöttebb talajokon általában 50—80 centiméternyi oldalirányú átnedvesedésre számíthatunk. A növények tenyészterület-igénye növényfajonként, sőt fajtánként is változó. A gépi növényápolás és betakarítás érdekében a barázdatávolságokat az erő- és munkagép keréktávolságának megfelelően kell megállapítani. Hazai viszonyaink között a barázdák távolsága — figyelembe véve az előzőeket — 60—150 cm között változik. A barázdákat — a hosz- szanti elhelyezést választva — sok esetben 400—500 méternyi vagy még nagyobb hosszban — a tábla egész hosszában húzzuk ki. Ilyen hosszú barázdában pedig még a teljesen egyenletes és kedvező esésű táblákon sem vezethetjük el az öntözővizet végig. Ezért a tábla hosszában haladó barázdákat az öntözés előtt ideiglenes öntözőcsatornákkal vagy tömlőkkel stb. keresztezve még teljesen egyenletes egyirányú esés esetén is — rövidebb-hosszabb szakaszokra szabdaljuk. Ha Áztató öntözés 59. ábra. A talaj átnedvesedése a barázdákból 173
