Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
viszont a táblán keresztirányú gerincvonulatok és bemélyedések húzódnak át, akkor az öntözőárkokat a gerincvonulatokra helyezve osztjuk a hosszú barázdákat rövidebb szakaszokra. Az így keletkező barázdaszakaszok hosszát a tábla domborzata, egyenletes és egyirányú esés esetén pedig főként a talaj víznyelő képessége határozza meg. A barázdaszakaszok hosszúságát sok tényező befolyásolja. A barázdák hossza növelhető, ha — a talajfelszín esése a barázda hosszában nagy, — a talaj vízvezető képessége kicsi, — a talajfelület egyenletes — rendezett, az egy alkalommal kiöntözendő vízmennyiség nagy, ha a csörgedeztetett barázdákkal öntöznek. A barázdahosszúságot csökkenteni kell, ha — az esés kicsi, — a talaj víznyelő képessége nagy, — a talajfelület hullámos, rendezetlen, — az egy alkalommal adagolandó öntözővíz-mennyiség kicsi, és árasztott barázdákat alkalmaznak. Saumijan a különböző víznyelő képességű és esésű talajokra a 46. táblázatban közölt barázdahosszakat ajánlja: Barázdakészítésie a kultivátorok felelnek meg. A kultivátorokra szerelhető töltögető eketestek egymástól tetszés szerinti távolságban megfelelő mélységű és szélességű barázdákat alakítanak ki. A legmegfelelőbb barázdákat készítik a hidraulikus kiemelővel ellátott univerzál traktorokra szerelhető barázdanyitó testek. A kultivátor kerekeit, illetve a töltögető testeket úgy állítsuk be, hogy azok a vontató traktor keréknyomában haladjanak. A konyhakerti növények öntözéséhez általában palántázás előtt, a kapásnövények öntözéséhez viszont vetés és egyelés után, legtöbbször közvetlenül öntözés előtt készítjük el a barázdákat. Kötött, könnyen tömődő talajokon a kapásnövények esetében is indokolt lehet a barázdák elkészítése vetéskor. A vetéssel egyidejű barázdakészítés a vetőgépekre szerelt töltögető testekkel oldható meg. 46. táblázat A talaj víznyelő képessége Az öntöző barázda fenékesése % Az öntözőbarázdaszakaszok hosáza m 20—10 110—130 Gyenge 10—4 90—110 2 50—80 20—10 100—120 Közepes 10—4 80—100 4—2 70—90 2 40—60 20—10 80—100 Erős 10—4 60—80 4—2 40—60 2 30—40 Az öntözővíz adagolása különböző elvek szerint lehetséges az árasztott barázdák és a csörgedeztetett barázdák esetében. Az árasztott barázdás áztató öntözést elsősorban vízszintes vagy közel vízszintes terepen alkalmazzuk. Az ilyen talajfelszínen — mint tudjuk — aránylag rövid barázdaszakaszok kialakítása a célszerű. Az öntözővizet a mély és széles barázdáknak a megtöltésével adagoljuk. A talaj a barázdákban már álló vizet nyeli el. Ha a barázda medrét a víz nem tölti meg teljesen, a termőréteg felső részének átnedvesedése főleg kapilláris úton megy 174
