Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
II. Csörgedeztető öntözés /// Az öntözővíz sekély vízréteg, „vízfátyol” alakjában csörgedezik végig az öntözendő területen és mozgása közben itatja át a talajt. Az árasztó öntözésnél előnyösebb, mivel — kevesebb víz is egyenletesen osztható szét, — 100—150 mm körüli öntöző vízadag már egyenletesen szétosztható, — az öntözővíz rövidebb ideig és sekélyebben borítja a talajt, mint az árasztó öntözés esetén. Hátrányos tulajdonságai: — nagy a talajelmosás veszélye, mivel a víz mozgása közben magával ragadja a talaj részecskéit, — a talajszerkezetet nagyon rongálja, mivel az öntözővíz elborítja a talaj felületét, és az átnedvesedés nemcsak a kapilláris erők hatására megy végbe, — sík felszínre van szükség, különben a vízfátyol gyorsan folyókákra szakadozik, a terület egy részén talajelmosást okoz, máshol viszont szárazon marad a talaj. A csörgedeztető öntözések — a természetes és — mesterséges lejtőn alkalmazhatók. A természetes lejtőn a csörgedeztetéshez egyenletes esésű sík terep kell (54. ábra). A leggyakrabban valamely kisebb vízfolyás völgyében fekvő rétet, vagy legelőt öntözik csörgedeztető módszerrel. Legegyszerűbb eljárás, ha a vízfolyásból a zsilip segítségével az öntözőcsatornába vizet vesznek ki. A vizet a csatorna hosszában kibuktatják a rétegvonallal párhuzamosan húzott barázdába (öntöző bajusz). A barázdát megtöltve, annak egész hosszában kilép, és vízfátyolt alkotva csörgedezik a lejtőn. Ahol a vízfátyol folyókákra szakadozik, újabb öntözőbajusz fogadja, hogy a víz megtöltve a bajuszt, ismét teljes vízfátyolt hozzon létre, így az öntözővíz végül is az egész lejtőt egyenletesen benedvesíti. Valamivel kedvezőbb az öntözendő lejtő olyan berendezése, amelyen az öntözővizet külön árok vezeti az öntözőbajuszokhoz. így az alsó tereprészeket öntözött víznek nem kell szükségszerűen végighaladnia a már öntözött területen. Helyesebb, ha nemcsak az öntözővíz bajuszokhoz vezetéséről, hanem a csurgalékvíz elvezetéséről is gondoskodunk az öntözőbajuszokkal párhuzamosan kiképzett levezető barázdákkal, illetve levezető árkokkal. Természetes lejtőkön csörgedeztető öntözéssel főleg természetes, gyepeket, réteket és legelőket öntözünk. A mesterséges lejtőn alkalmazott csörgedeztető öntözések a szántóföldön termesztett növények öntözésére is felhasználhatók. Ezek legelterjedtebb három változata: — az oldalas, — a hátas (bádeni, bakhátas) és — a sávos csörgedeztető öntözés. Oldalas csörgedeztető öntözéskor az öntözendő felületet úgy alakítjuk át, hogy azon kisebb — 8—30 m hosszú — lejtők sorozatos egymásutánja álljon elő. Az öntözővíz a kis lejtőszakaszok felső szélén húzott árkokban haladva bukik ki a lejtőkre és végigcsörgedezik rajtuk. A lejtők alján húzódó lecsapoló barázdák gyűjtik össze a felesleges csurgalékvizet. 54. ábra. Csörgedeztetés természetes lejtőn 166
