Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 3. Az öntözővíz
Öntözési időpont a növényállomány statikus vízigényének alsó határa, az öntözés megkezdésének szükségessége. Az öntözés időtartama a vízadagolás kezdete és befejezése között eltelt idő. Öntözési forduló két öntözési időpont között eltelt idő. Az öntözés rendszere a növényállomány mindenkori öntözővíz-szükségletével összhangban levő, az öntözési módtól függő öntözési időpontok és öntözővíz mennyiségek kapcsolata és egysége. 3. Az öntözővíz Az öntözés legjelentősebb feladatai: — az öntözéshez szükséges víz beszerzése, — az öntözővíz eljuttatása az öntözendő táblákhoz, — az öntözővíz egyenletes szétosztása a táblán, — az esetleges vízfeleslegek elvezetése. E feladatok közül az első kettő főként hidrotechnikai feladat, de itt is jelentős szerep hárul a mezőgazdasági szakemberre az öntözhető terület helyszínének, nagyságának, az öntözővíz mennyiségének és minőségének megítélésében. A harmadik feladatban az öntözésnek főként termesztéstechnikai vonásai kerülnek előtérbe. A negyedik, a vízfeleslegek elvezetése a táblákról a komplex vízgazdálkodás következménye és az üzem feladata. Viszont a táblákról való elvezetés lehetőségének a biztosításáról vagyis a levezető csatorna- hálózatról és befogadóról való gondoskodás ismét hidrotechnikai feladat. Az öntözővíz beszerzése — helyi vizek Öntözni mindenütt célszerű, ahol az állandó vagy időszakos vízhiány akadályozza a termesztett növények vízigényének optimális kielégítését. Az öntözővíz beszerzésének földrajzi, hidrológiai és kémiai adottságai azonban döntő mértékben meghatározzák, hogy az adott területen lehetséges-e gazdaságosan öntözni. A vízkészlet öntözésre történő felhasználása előtt mérlegelni kell a vízbeszerzési lehetőség következő szempontjait: — milyen a vízbeszerzési lehetőség és az öntözendő terület egymáshoz viszonyított magassági helyzete és távolsága, — mennyi vízhozamot képes szolgáltatni az öntözővíz-beszerzésre kiszemelt vízforrás a fő öntözési idényben — legalább a 75—85 százalékos gyakoriság figyelembevételével, — mennyi az öntözési idényben vagy akár az egész esztendőben érkező teljes vízmennyiség ugyancsak 75—85 százalékos gyakorisági értéknek megfelelően és mekkora annak játéka; — milyen minőségi tulajdonságai vannak a szolgáltatott öntözővíznek. Ezeknek az adatoknak a rögzítése részben a hidro-meteorológiai adatgyűjtés, részben a geográfiai adottságok és a vízminőség tüzetes vizsgálata alapján történhet. Különbséget kell tenni a vízbeszerzési lehetőségek között aszerint, hogy az öntözővíz — állandó felszíni vízfolyásból, vagy más élővízből (folyók, patakok, tavak stb.), — állandó felszín alatti vízkészletből (talajvízkutak, artézikutak, források stb.),-— időszakos felszíni elfolyásból származik-e. 8* 115
