Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 3. Az öntözővíz
33. táblázat. A kátöntözések fejlődése Magyarországon Folyók, patakok, tavak Év összes öntözött terület Ebből kútöntözés Megjegyzés kh 1930 14 710 171 1934 16 237 1 103 1947 20 170 300 1952 98 200 8 000 1960 164 600 12 750 ebből csőkút 4520 kh 1963 468 417 68 966 ebből csőkút 5766 kh 1967 355 551 Öntözött területeink nagy része ezekből a vízforrásokból kapja az öntözővizet. A vízbeszerzési lehetőségek utóbbi három kategóriájának megfelelően öntözővíz beszerzési lehetőségeinknek két nagy csoportja van: — az öntözővíz beszerzésére és szétosztására létesült vízi létesítmények rendszerei — az öntözőrendszerek — és — a rendszeren kívüli öntözések. Öntözőrendszereink állandóan fejlődnek mind számuk, mind az általuk öntözővízzel ellátott terület nagysága, valamint műszaki felkészültségük tekintetében. A 32. ábra a jelenleg működő és építés alatt levő öntözőrendszereinkből öntözhető tájakat jelöli. A rendszeren kívüli öntözések — mivel azokat állami főmű nélkül a termelő saját erőből létesíti — helyi vízhasználatoknak minősülnek. Az öntözéseknek ebbe a csoportjába tartoznak — azok a közvetlen folyami (vagy más élővízre támaszkodó) öntözővíz-kivételek, amelyeket valamely termelőüzem önállóan létesít és kezel; — a kátöntözések; — a kisebb dombvidéki tárolókból vízzel ellátott öntözések és a limános öntözések. A közvetlen folyami vízkivételekkel, mivel azok megoldásai főként gépészeti jellegűek, nem foglalkozunk. A kútöntftzés igen elterjedt a Föld sok részén. így többek között hazánkban is (33. tábl.). Indiában több millió hektárnyi területet öntöznek kutakból. Kiterjedt a kútöntözés az Egyesült Államokban is, mivel a kútöntözés: — nem igényel kiterjedt csatornahálózatot. Kút ugyanis az öntözendő területen vagy annak közvetlen szomszédságában is létesíthető, — nem kíván költséges vízkivételi művet, — csaknem mindenütt bevezethető, ahol bő vízadó képességű altalajréteg van. Elkerülhető veszélyei, hogy a talajvízkutak vize általában hideg, az artézikutaké viszont sokszor minőségileg nem megfelelő. A vízadó réteg mélységének növekedésével a kútfúrás és a vízkivétel költségei jelentősen nőnek. Ez szab határt a felszín alatti vízkészletek felhasználásának. A talajvízzel történő csőkutas öntözés lehetőségeit a következők szabják meg: — a kút vízadó képessége, — a talajvíz utánpótlódása, — a víz minősége. A kút vízadó képességét a vízadó réteg fizikai és geológiai tulajdonságain kívül jelentős mértékben meghatározzák a kút méretei, a beépített kútszerkezet és az alkalmazott kútépítési technológia is. A kútvíz minőségét a tudomány mai állása szerint nem tudjuk gazdaságosan befolyásolni. Hazánkban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet országos munka keretében feltárta a bő talajvízadó rétegek elhelyezkedését (33. ábra), azok fizikai tulajdonságait, a 116
