Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
71 I a völgy esése /ft /, F a vízgyűjtő területe /km2/. A területi vízrendezéseinkre már megismert képlet Qp% = 0,04 . ;y . i^ . F /m’/s/ a p% valószinüségre kiépítésnél a F 10 km2 területre érvényes. Az CX tényező értéke a területi vízrendezésnél Talaj C* 1 száraz talaj ^ II átnedvesedett Homok 0,08 0,14 Homokos vályog 0,17 0,40 Vályog 0,20 0,43 Agyagos vályog 0,22 0,46 Agyag 0,27 0,52 Termőszik 0,30 0,56 Terméktelen sik 0,44 0,70 A további számitás menete ismeretes. A méretezést könnyítő segédletek, grafikonokat - köztük az ország jellegzetes területeire számítandó fajlagos esővizhozamokat - /17/ irodalom tartalmazza. A tervezett csatornák hidraulikai méretezése a Kulturtech- nika tantárgy keretében megismertek szerint - figyelembe véve az érdességi viszonyokat, a talajminőséget és az alsó határsebességet - történik. A nagyobb vízfolyás medrének kialakítására sankolóterek kialakítása, rézsűvédelem, a fenéklépcsők, bukók, surrantok, duzzasztók, burkolatok tervezése és épitése, általában a vízügyi szervek feladata, igy nem üzemi feladatként szerepelnek.
