Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
67 is adódnak. A művelési ágak helyes megválasztásával, a táblásitással a megfelelő talajfedettség kialakításával, nagyobb szervesanyag hasznosítással, a helyes talajmüveléssel, a lefolyó vizek helyes visszatartásával és a domboldalak védelmével lényeges változást érhetünk el. Itt nem emlitjük meg azokat a vízügyi és általában az állami szektort érintő nagyobb létesítményeket, /vizmosáskötések, nagyobb műtárgyak, nagyobb erdősítések, vizszabályozások stb./, melyek alapjában változtathatják meg a táj vízgazdálkodási helyzetét. Nyilvánvalóan ezek egy része lehet üzemi feladat is, mint ahogyan elsősorban üzemi feladatok az egyes talajjavitási módok, talajstabilizálószerek alkalmazása, földúthálózat kialakítása, vizmosáskötések, teraszolás, barázdák, árkok, utak rendezése stb. A terület vízrendezése alapvetően vizrendezési és a vele szoros kapcsolatban lévő erózióvédelmi tevékenységéből áll. A hegy- és dombvidéki vízrendezés munkaszakaszai: 1/ a kisvizfolyások rendezése, 2/ a mélyedések felszini vízrendezése, 3/ a vizmosáskötések, 4/ a talajvédelem műszaki munkái Hegy- és dombvidéken is érvényes az a szabály, hogy a lehulló csapadék minél nagyobb részét vissza kell tartani és hasa- nositani, mig a káros vizet minél hamarabb levezetni. A hegy- és dombvidék vízrendezésének fontos feltétele,hogy a műszaki és mezőgazdasági tevékenységet /utóbbiba az erdészeti munkákat is beleértjük/ összehangoltan kerüljenek végrehajtásra. Ezért elkülönítve egy gazdaságra a feladat nem megoldható , minden esetben az egész vizgyüjtőterületet kell vizsgálni és az üzemi vízrendezést e keretben kell megoldani. 4.23. A tervezés A műszaki terv készítését mezőgazdasági
