Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
előzi meg. Ez rögziti a jelenlegi és elérendő helyzetet, ennek megvalósítási, műszaki feltételeit. A vizrendezési tervet talajvédelmi tervvel együtt készítjük, egyik a másik függvé- nye, egymásra hatással vannak. Előre tervezni kell a gazdaság táblásitását, úthálózatát, a domboldalon a tehermentesitő övcsatornák összhangját e müvekkel. Különösen óvatosnak kell lenni közlekedési vonalak /vasutak, főutak/ esetében, biztonságuk érdekében megfelelő müveket kell létesíteni, viztele- nitő hálózatuk rendszerbe kapcsolásáról gondoskodni kell. Különös figyelmet érdemel a hegy- és dombvidék, valamint a sik terület találkozási pontja. E területen - a lezúduló viz tömegek visszatartására és a károk megelőzésére - árvizi tározókat célszerű létesíteni. Értéktelen területeken a nagy hordaléktartalmu lefolyó vi zekből a hordalék lerakódását - sankolással - segiteni kell. Az igy feltöltődő területek később termővé alakíthatók. A tervezés célja - a helyi viszonyok szerint - különböző lehet, igy- árvizi elöntések megszüntetése,- talajvizszin szabályozása,- mederszabályozás,- vizmosáskötés, területi rendezésnél még- közlekedési pályák védelme. A tervezés az egész vízgyűjtőre, igy a vízfolyás teljes hosszára is terjedjen ki, mind vizrendezési mind eróziós szempontból . A síkvidéki vízrendezésnél elmondott sorrendet /műszaki elvi meghatározástól a hatósági előírásokig/ szigorúan itt is be kell tartani. A magassági, vízhozam-, helyszinrajzi, helyszíni adatok részben a helyszíni bejárás alapján, részben a műszaki meghatározásból, részben tervezés közben jutnak a tervezők birtokába. • N
