Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
60 * alagcsövezés. Az ábrák világosan feltüntetnek minden lényeges adatok, vakonddrénezés /VD/, a mélylazitás /ML/ és az alagcsövezés vízszintes és magassági elrendezését, mélységét, hosszát, átmérőit, a szivók, gyűjtők, szűrők és műtárgyak adatait,ezért ezeket nem részletezzük. Az egyes elemekről a későbbiekben még szó lesz. A dréncsövek elhelyezési távolsága - melyre hazai adatot is adtunk - legtöbb országban elsősorban gyakorlati tapasztalatok alapján alakult ki, mig a mélyreható, részletes kutatás eredményei még nagyon, hiányosak. Belgiumban és Finnországban a csőtávolságokat már szabványok foglalják össze, a legtöbb - a módszert alkalmazó - országban könyveket töltenek meg a táblázatok /pl. Lengyelországban / anélkül, hogy rendszerezett kutatás állna mögötte. Megfigyelhető, hogy általában a dréncsövek maximálisan 100 mm átmérőjüek. A drénezés hatására rendszerint a talaj nem lesz szárazabb , hanem kedvezőbb vizháztartási körülmények kialakulásával a talaj természetes vizkapacitása megnő, mégpedig úgy, hogy a finomabb gravitációs pórusok száma és aránya növekedik a durva pórusokhoz képest /!/. A drénezés hatására a talajszelvény hőmérséklete csökken a drénezetlenhez képest. Tavasszal a felülethez közeli rétegek korábbi viztelenedése miatt viszont a hőmérséklet magasabb, amely előnyös a vetés, esirázás és a tavaszi munkák korábbi megindítása szempontjából. Megfelelő talajrétegződés és helyi viszonyok mellett szóba jöhet a függőleges talaj csövezés. Lényege, hogy a -rendszerint a terephez közel elhelyezkedő - vizzáró réteg "átlyukasztásával" a felső réteg fölösleges víztartalmát és a felületi vizet a vizzáró talajréteg alatt elhelyezkedő, rendszerint kavicsos altalajba vezetjük. Fontos feltétel, hogy a természetes talajvizszin mélyen legyen. Vízszintes talajcsőhálózattal is
