Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

61 kombinálható, mint annak befogadója, víznyelője. 4.1321. A dréncsövek anyaga A drénezésnél a csövek anyaga és minősége rendkivül vál­tozatos. Hazánkban eddig többségében égetett-agyagcsövek kerül­tek alkalmazásra, melyeket hazai téglagyárak /Sárvár, Budapest- Óouda, Baján-Senye stb./ állítottak elő a szokásos hosszban /0,33 m/ és 5, 10 és 15 cm-es belső átmérővel. A hazai szabvány­ban szerepelnek még 6,5 és 8 cm-es belső átmérőjű csőtipusok is, azonban ezeket jelenleg nem állitják elő. A gyakorlatilag alkalmazott égetett agyagcsövek folyóméter súlya a következő: 5 cm-es belső átmérőnél 3,4 kp/m 10 cm-es belső átmérőnél 9,8 kp/m 15 cm-es belső átmérőnél 24,8 kp/m A csövek keresztmetszete általában kör, azonban gyakran gyártják a talpas csöveket is, mely utóbbinak elsősorban épi- tési szempontból igen sok hátránya van. A kiágazásokhoz és el­ágazásokhoz szükséges idomdarabokat külföldön gyártják, jelen­leg hazai gyártásuk még nem megoldott. A csövek alkalmazásánál nagy figyelmet kell fordítani minőségükre, mivel gyakran for­dul elő selejtes gyártás. A csövek szállítása rendkívüli fel­adat, figyelembevéve jelentős mennyiségüket, ezzel együttjár a fel- és a lerakásnál várható törési veszteség. Célszerű lenne az égetett agyagcsövek választékát kibőví­teni, elsősorban a nagyobb átmérők felé. Ugyancsak rá kellene állni az elágazó, csatlakozó idomok gyártására. Felmerült a körkeresztmetszetü égetett agyagcsövek külső bordázásának le­hetősége is, mely a gyártást nem teszi nehezebbé, viszont szá­mos üzemi előnnyel járhat. Az égetett agyagcsövek mellett elsősorban a hajlékony mű­anyagé s övék terjednek világszerte. A merev müanyagcsövek al­kalmazása - a kezdeti sikertelenségek után - teljesen leállt. Ennek okait nem érdemes részletezni. /Beépitési, csatlakozási, szállitási stb. kérdések./

Next

/
Thumbnails
Contents