Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

40

4.13. A tervezés

;

Mint az eddigiekből kitűnik a vízrendezés feladata- mező- gazdasági területen - a gazdasági növények számára optimális vízviszonyok biztosítása. így meg kell akadályoznia a tartós, káros vizboritást, a kedvezőtlen /túlságosan magas, vagy mély/ talajvizszint, dombvidéken ezen kivül az eróziós károkat. A káros vizbőség a felszínen vagy a talajban /esetleg mindkettőben/ ne okozzon káros terméscsökkenést /lásd korábban az 1.táblázatot/, sőt elő kell segiteni a növénytermesztés belterjességének fokozását, a termésátlagok növelését.

A tervezett táblahatárokat és a csatornahálózat nyomvonalát kijelöljük. Egy részük meglévő csatorna, több uj épitése, néhány régi elbontása szükséges. Az üzemközi /több üzemet kiszolgáló/ és általában társulati kezelésben lévő csatornák nagyobb teljesitményüek, nagyszelvényüek, igy azok nyomvonalát lehetőleg nem változtatjuk.

A tervezés alapadatai:

1. az illetékes vizügyi igazgatóság érdekelt szakágazatainak műszaki megoldás-meghatározásai;

2. a befogadó /k/ hossz-, és keresztszelvényei, hidraulikai adatai;

3. az üzemi csatornahálózat hossz- és keresztszelvényei, hidraulikai adatai;

4. a területre kidolgozott fajlagos levezetendő vizhozam /l/s.km2/; /1/s.ha/,

5. a terület domborzati és talajtani térképe, M=l:2000,1:5000,

1:10 000,

6. egyéb adatok, helyszinelési jegyzőkönyvek, emlékeztetők,tárgyalási anyagok.

Műszaki megoldás-meghatározásnak nevezzük az egyes, a tervezett létesítmény szempontjából érdekelt /vizrendezési, öntözési, árvédelmi stb./ szakágazatok olyan előírásait, amelyek- alapjául szolgálnak a tervezés beindításának /a befogadó