Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

megjelölése, as öblözetre érvényes fajlagos levezetendő vizho- zam, ennek, vagy ennél nagyobb figyelembe vétele, meglévő vagy tervezett öntözés, árvédelmi töltés, ut megjelölése, felhasználható alappontok,- betartandó előírások, /pl. az árvédelmi töltéstől való csatornatávolság, különleges szigetelések stb./,- különleges körülmények, helyi jellegzetességet /fakadó- vizre hajlamos területek, különleges műtárgyak, nagy belvízrendszerek és öntözőrendszerek főcsatornáinak tervezett nyomvonala stb./.

Ha előzőkből nem áll minden rendelkezésre, szükség szerint kiegészítés szükséges, általában helyszíni geodéziai felvétel ok segítségével. Ha minden rendelkezésre áll, akkor is bizonyosfo- ku állapotfelvétellel ellenőrizni kell az adatok megbizhatosá- gát, vagy változását.

A 2. táblázatban mintát láthatunk a meglévő üzemi és üzemközi csatornák adatainak feldolgozására.

t

Ezután következik a műszaki tex^vezés, amelynek kereneben tervezzük az üzemi táblákat, csatornákat, utakat, szivattyu-al- lásokát, vagy telepeket, műtárgyakat, esetleges urénliálozatot /kölcsönösen magas talajvizszintü, vagy kényes, erzekeny növény zetü területen/, és a kivitel költségeit.

A tervezés általában ketütemü: tanulmányterv és kiviteli terv. A tanulmán.ytérvét be kell mutatni a területileg __l..teKes vizügyi igazgatóságnak jóváhagyásra. Jóváhagyás után, aanuK észrevételezéseit és módositási javaslatait is figyelembe veve kerülhet sor a kiviteli terv készítésére.

Engedélyezésre még a 17/1968.sz.rendelet 5.§.9.sz. pontja alapján a művelési ágváltozás is igényt tart, amelyet a járási földhivatalnál kell kérni. Közutak menti műtárgyaknál es c.a- tornáknál a KPM illetékes útügyi szerve vasút mellett a .N, il letve szintén a KPM egyetértése szükséges.