Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
6. Az üzemi vízrendezési művek üzemeltetése
ly. táblázat A hasznosítható területek /o-os aránya különböző lejtésű teraszlapok esetén A terep esése /%/ A teraszlapok keresztirányú esése 0% 6% 10% 12% 15 . 85,0 90,4 94,2 96,5 ^0 80,0 85,1 88,6 91,0 25 75,0 79,8 83,2 85,4 50 70,0 74,4 77,6 79,4 35 65,0 . 68,9 72,2 73,7 40 60,0 63,8 66,6 68,2 45 55,0 58,7 61,2 62,4 50 50,0 53,2 55,6 56,8 Legveszélytelenebb a kis intenzitású esőztető öntözés, legveszélyesebb a barázdás áztató öntözés. Az öntözés csapadék intenzitását részletestalajtani, növénytermesztési és meteorológiai vizsgálattal határozzuk meg. 6. Az üzemi vizrendezési müvek üzemeltetése A vizrendezési müvek üzeme nem folyamatos, gépies, hanem átgondolt terv szerint - a mindenkori növénytermesztési, éghajlati, talajtani és vizháztartási viszonyoknak megfelelően - folyik, illetve emberi tevékenységgel működtetett. A tervszerűség előrelátást is jelent, megfelelő vízvisszatartással. Különösen fontos a veszélyes helyzetekben, belvizvédekezés ide jén folytatott tevékenység. Ekkor az elsőrendű feladat a vizle vezetési irányok pontos meghatározása. Az üzem területén a gaz daság szervezi meg a védekezést, természetesen együttműködve a területi, társulati és vizügyi igazgatási védelemvezetőséggel. A gazdaságban csak olyan irányíthatja a belvízvédekezést, aki tökéletesen ismeri a levezetés müveit, helyüket és szerepüket, teljesítőképességüket, a táblák elhelyezkedését és a
