Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

6. Az üzemi vízrendezési művek üzemeltetése

rajtuk termesztett növényzet vízgazdálkodási jellemzőit. De ugyanigy tisztában van a gazdaságot elhagyó vizek befogadójái- nak teljesítőképességével, még az akadályozó körülményeket is beleszámítva. Tájékozott a védekezési előírásokban, vizi munkálatokban. A védekezés idejére előre megszervezett - esetleg egyébként különböző munkahelyeken dolgozókból összeállított - brigád áll a vezető rendelkezésére, aki beosztásukat elkészíti a területen szétosztja őket és a kapcsolattartást megszervezi.

A brigád elsősorban a gazdaság területének veszélyezettsége alapján kezdi a működését,, nem vár tehát addig, mig a vizügyi szervek elrendelik a be'lvizvédekezési készültséget.

A brigád/ok/ feladatai:

1. Vizlevezetés, a szükséges depóniaátvágások bajuszcsatornák készítése

2. A műtárgyak /tiltok, átereszek, bujtatok stb./ kezelése

3. A csatornákból a vizmozgást gátló akadályok eltávolítása /földdugó, jég, hó, gaz.) nád, stb./.

4. Üzemi csatornák védelme

5. Védekezés utáni karbantartás, helyreállitás.

A védekezéshez időszakosan szükséges szivattyús gépcsoportokat - ha sajáttal nem rendelkezik a gazdaság - a társulattól, vagy a vizügyi igazgatóságtól kell igényelni.

A vizfelesleg levezetésének sorrendje:

1. Lakott, beépített, terület, tanya, üzemi központ, raktárak, feldolgozó üzemek

2. őszi és tavaszi vetés

3. Egyéb gyenge viztürőképességü növények, vagy egyes növényfajok adott vegetativ fázisuk szerinti kényes szakaszban. Gyümölcsösök.

4. A többi szántóföldi növényzettel fedett táblák

5. Rétek, legelők

6. Szántott, vetetlen területek, ugar.