Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
1. Bevezetés - 1.2 Az idő, időjárás és éghajlat fogalma
1.2 Az idő, időjárás és éghajlat fogalma Először néhány alapvető fogalmat kell tisztáznunk. Ezek az idő, időjárás és éghajlat. Légkörünk bármikor és bármely helyen meghatározott fizikai tulajdonságokkal (pl. hőmérséklet, vízgőztartalom, átlátszóság stb.) rendelkezik, s ezek a tulajdonságok szünet nélkül változnak. Miután légkörünkben izolált részek nincsenek (a levegővel kitöltött barlangok, mesterséges zárt terek sincsenek tökéletesen elszigetelve a környező szabad légterektől), e fizikai tulajdonságok a környezettel (pl. a légkört elhatároló földfelszínnel, szomszédos levegőtestekkel) de egymással is állandó kölcsönhatásban állanak (pl. a felhőzet csökkenti a földfelszínre jutó napsugárzás mennyiségét, az esőcseppek párolgása hűti a levegőt stb.). Az idő a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen, adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Az időjárás a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra—néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Az éghajlat a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Lényeges látnunk mindhárom definícióban az azonosságot és a különbséget. A különbség csak a vonatkoztatási idő, amely a végtelen kicsiny tartamtól több évtizedig terjed. Azonos viszont az, hogy a meghatározásokban adott hely (a légkör egy körülhatárolható, földrajzilag elhelyezhető véges eleme) szerepel, továbbá a légkörre jellemző olyan fizikai tulajdonságok és folyamatok rendszere, amelyek az adott hely környezetével és egymással is szünet nélküli kölcsönhatásban állanak. A környezet egyaránt lehet az adott hely közelebbi és távolabbi környezete, illetve mindkettő. A legdöntőbb kétségkívül a földfelszín a rajta levő biomasszával (elsősorban növénytakaróval), ahol a légkör fizikai állapotát legnagyobb mértékben befolyásoló energiaátalakulások lezajlanak. Azonos a definíciókban a „fizikai tulajdonságok és folyamatok rendszere” kifejezés is. Ez azt jelenti, hogy egy adott helyen a légkör fizikai tulajdonságait és folyamatait rögzítő állapotjelzők nem vehetnek fel akármilyen tetszőleges értékeket, egymással meghatározott kapcsolatban állanak, s az állapotjelzők értékeinek egymásutánjában több-kevesebb szabályszerűség ismerhető fel. Magyarországon például kizárt dolog az, hogy a szabad légtérben 2 m-es magasságban 50 °C-ot meghaladó hőmérséklet következzék be vagy az, hogy 1 nap alatt 800 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hulljon le. Ugyanakkor viszont ez a léghőmérséklet a Szaharában és Ausztrália sivatagos tájain, a számunkra pedig szinte elképzelhetetlen mérvű felhőszakadás Délkelet-Ázsia és az Antillák trópusi területein nem is túlságosan ritka jelenség. 8