Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői

marad (ezek az adatok szintén a légkör egészére vonatkozó átlagos értékek). Száraz légkört tekintve, e feltételek esetén a levegő nyomásának, hőmérsékletének, sűrűségének és fajlagos térfogatának magasság szerinti változását a 2.4 táblázatban foglalt értékek adják meg.

2.4. táblázat. A levegő nyomásának (p), hőmérsékleténék (T), (f), sűrűségének (q) és fajlagos térfogatának (V) magassági változása normállégkörben

km

7>(mb)

r(K)

r(°C)

C(kg -m"3)

V(m3 -kg-1)

0

1013

288,0

15,0

1,225

0,816

1

899

281,5

8,5

1,112

0,899

2

795

275,0

2,0

1,007

0,993

3

701

268,5-4,5

0,909

1,100

4

616

262,0- 11,0

0,819

1,221

5

540

255,5- 17,5

0,736

1,359

6

472

249,0-24,0

0,660

1,515

7

411

242,5-30,5

0,590

1,695

8

357

236,0-37,0

0,526

1,901

9

308

229,5-43,5

0,467

2,141

10

265

223,0-50,0

0,414

2,416

11

226

216,5-56,5

0,364

2,747

12

194

216,5-56,5

0,312

3,205

14

142

216,5-56,5

0,228

4,386

16

104

216,5-56,5

0,166

6,024

18

76

216,5-56,5

0,122

8,197

20

55

216,5-56,5

0,089

11,236

2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői

A légkör nyomanyagai közül legjelentősebb a víz, amely a levegőben gáznemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotában egyaránt megtalálható. A légköri vízkészletnek csaknem teljes egésze a troposzférában foglal helyet. Jóllehet Földünk teljes vízkészletének alig egy százezred része (0,0009 %-a) található a légkörben, ez a kereken 13 000 km3-nyi vízmennyiség rendkívül jelentős, mert nélküle az időjárási események jóval egyszerűbben mennének végbe, nem lenne sem felhő, sem csapadék.

A légkörben tartózkodó víz túlnyomó része (átlagosan 97,6 %-a) légnemű halmaz- állapotban, vízgőz formájában található. Sokkal kevesebb vízanyag van a mikroszkopikus méretű felhőelemekben (2,2%), amelyek tömegükben már láthatók, s végül a

27