Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
teljes légköri vízkészlethez mérve elenyészően csekély (0,2%) az a vízmennyiség, amely egy adott pillanatban a levegőben a hulló csapadékokban (esőcseppek, hópely- hek stb.) van jelen. A vízgőz jelenléte s a víznek a légkörben állandóan zajló halmazállapot-változásai további légkörfizikai folyamatokat és kölcsönhatásokat eredményeznek. Ezért a légkör fizikai állapotának jellemzésekor alapvetően fontos tudnunk, hogy annak egyik vagy másik helyén mennyi vízgőz található. Következőkben ezért a vízgőz mennyiségi jellemzőivel és a fő összetevőkön túl vízgőzt is tartalmazó gázkeveréknek a nedves levegőnek néhány meteorológiai szempontból fontos fizikai sajátosságával fogunk megismerkedni. 2.3.1 A levegő vízgőztartalmának jellemzői Abszolút nedvesség Abszolút nedvességnek a térfogategységnyi nedves levegőben levő vízgőz tömegét nevezzük: s = -pr (kg • m_3)> (2.3.1-1) ahol mv a vízgőz tömege, V a nedves levegő térfogata. Látható, hogy az abszolút nedvesség voltaképp a vízgőz sűrűsége. A meteorológiában az abszolút nedvességet általában g • m-3 egységben szokás kifejezni. Fajlagos vagy specifikus nedvesség A fajlagos vagy specifikus nedvesség a tömegegységnyi nedves levegőben levő vízgőz tömegét fejezi ki. Ha a vízgőzsűrűsége s, a száraz levegőé akkor a térfogategységben s+01 tömegű nedves levegő van. Ebből következik, hogy az egységnyi tömegű nedves levegő —— térfogatban található. Ugyanabban a térfogatban, amelyben tehát tömegegységnyi nedves levegő van, nedvesség: 1 s + Qi s tömegű vízgőz van jelen, tehát a fajlagos s + öi (2.3.1-2) dimenzió nélküli arányszám. A meteorológiában alkalmazott gyakorlati egység a g • kg-1, tehát az 1 kg nedves levegőben levő vízgőzmennyiség g-ban kifejezve. 28
