Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata

4.22. ábra. Az évi közepes hőmérsékleti ingás (°C) Magyarországon

gal, hogy a közepes földrajzi szélességeken a magasság növekedésével az évi hőmérsékletjárás kiegyenlítettebbé válik.

A (4.4.4-1) függvény alapján a K közepes évi hőmérsékleti ingás matematikai kifejezése is megadható, ha figyelembe vesszük, hogy A'=/júl—rjan. Behelyettesítve a 4.25. táblázatból a megfelelő konstansokat, K alábbi analitikus kifejezését kapjuk:

K= — 0,30 <p + 0,36 A — 0,39z + 30,4,

vagyis a kontinentalitás mértékét kifejező közepes évi hőmérsékleti ingás a Kárpát-medencében egyenesen arányos a földrajzi hosszúsággal, s fordítottan arányos a földrajzi szélességgel és a magassággal.

A hőmérsékleti viszonyok gyakorlati szempontú (főként mezőgazdasági és egészségügyi) elemzésénél fontos bizonyos hőmérsékleti küszöbértékek gyakoriságának ismerete. E hőmérsékleti küszöbértékek közül legfontosabbak a téli, fagyos és nyári napok. Télinek minősülnek, azok a napok, amikor a hőmérséklet napi csúcsértéke nem haladja meg a 0°C-ot (egész napon át tart a fagy). Fagyos napot akkor regisztrálunk, ha a hőmérséklet napi mélypontja 0 °C vagy az alá süllyed, míg nyári napról beszélünk akkor, ha a hőmérséklet napi csúcsértéke eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot, tehát:

téli nap íma„ s 0 °C, fagyos nap tmi„ == 0 °C, nyári nap tm,x a 25 °C.

271