Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata

A tényleges napfénytartam évi összege hazánk területén a csillagászatilag lehetségesnek 40—47 százaléka, tehát a felénél valamivel kevesebb. Legrosszabb az arány decemberben, napsütésünk ekkor mindössze 15—20 százaléka a lehetségesnek, míg nyár derekán eléri az 55—65 százalékát.

A magasságkülönbség télen érdekesen befolyásolja a napsütés tartamát. Magasabb hegycsúcsaink általában kiemelkednek a Kárpát-medence belsejét télen gyakorta megülő sekély hideg légrétegből (inveziós helyzetek), s ilyenkor az tapasztalható, hogy amíg az Alföldön és a völgyekben sűrű köd van, a kiemelkedő hegycsúcsok zavartalan napsütésben részesülnek. Jól szemlélteti ezt az alábbi adatsor, amely Kékestető havi napsütéstartamát az Alföldre jellemző Kecskemét napfénytartamának százalékában közli:

J. F. M. Á. M. J. J. A. Sz. O. N. D.

152 109 103 91 84 86 88 90 96 100 110 158

Megállapítható, hogy télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek mint az alföldi területek, nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík területekhez viszonyítva. A hegyvidékek téli nap- fénygazgadagsága üdülési és egészségügyi szempontból igen jelentős.

262

4.17. ábra. Az évi átlagos felhőzet (%) Magyarországon