Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.2 A száraz és nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői
Az összefüggésből: (2.2.1-4) F vagyis a nyomás a felületegységre ható nyomóerő. A nyomás egységének meghatározásánál vegyük figyelembe az erő egységét. Ez 1 newton, vagyis az az erő, ami 1 kg tömeget 1 m*s~2 gyorsulással mozgat (egysége: m • kg • s-2). Miután a terület egysége m2, a nyomás egységére (2.2.1—4)-ből kapjuk. [p] = 1 N • m-2 = m_1 • kg -s“2. A nyomás Sí-egysége a pascal {Pa). 1 pascal nyomást fejt ki az 1 m2 felületre merőlegesen ható 1 newton nyomóerő. A hőmérséklet definiálására számunkra elegendő a kinetikus gázelméletnek az a megállapítása, hogy az anyagot alkotó molekulák rendszertelen véletlenszerű mozgást, úgynevezett hőmozgást végeznek és ennek átlagos kinetikai energiája arányos a hőmérséklettel. Az így definiált hőmérsékletet abszolút hőmérsékletnek nevezzük, s így kimondhatjuk, hogy minden anyagban, amelynek hőmérséklete nagyobb az abszolút nulla foknál, a molekulák hőmozgást végeznek. A hőmérséklet objektív és számszerű meghatározása (mérés) azon a három tapasztalati tényen alapul, hogy a) egy rendszer csaknem valamennyi paramétere függ a hőmérséklettől (rendszer alatt minden olyan anyagi testet értünk, amely az elemi alkotórészek nagy számának együtteséből áll), b) az egymással érintkező rendszerek között fennálló hőmérséklet-különbségek egy idő után kiegyenlítődnek és termikus egyensúly jön létre, c) előállíthatok jól reprodukálható hőmérsékletek. Ilyen könnyen előállítható két fix hőmérséklet egyike annak a rendszernek a hőmérséklete, amely termikus egyensúlyban áll az 1 atmoszféra nyomáson (e fogalom részletes magyarázata a 2.2.3 fejezetben szerepel) levő tiszta jég és víz keverékével, a másik pedig annak a rendszernek a hőmérséklete, amely termikus egyensúlyban áll az 1 atmoszféra nyomáson forráson levő víz fölötti gőzzel. A meteorológiában és a gyakorlati életben a jövőben is alkalmazásban maradó Celsius-féle hőmérsékleti skálán az előbbi a 0 °C az utóbbi a 100 °C érték. Az abszolút hőmérsékleti skálát vagy Kelvin-skálát a 7-(K) = :r0+/ (°C) definiálja, ahol 273 = konstans. A kétféle hőmérsékleti skála alkalmazását meg- különböztetendő, a fizikai képletekben az abszolút hőmérsékletet T, a Celsius hőmérsékletet t jelzi. 2* 19
