Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja

pük van a domborzati és partvonal-tagoltsági viszonyoknak is. Erősen tagolt partszakaszéi területeken nem határolható el olyan élesen a szárazföld és víz közötti hő- mérsékleti különbség, így például Európa térségében határozott évszakos szélirány változással jellemezhető monszun jelenség nem fejlődik ki. Bár Közép-Európában, így hazánk területén is kimutatható nyár elején az Atlanti-óceán felől fújó ÉNy-i, Ny-i szelek gyakoriságának megnövekedése, s ezzel együtt a csapadékhajlam megerősödése és kisebb hőmérsékleti visszaesés (ún. Medárd-napi időváltozás). Nálunk azonban a szélirány évszakos megváltozása koránt sem olyan markáns, hogy itt monszun jelenségről beszélhetnénk. így például Budapesten a súrlódási rétegben a januári és júliusi eredő szélirányok között mindössze 65°-os eltérés mutatkozik (3 km magasságban már eltérés nem is mutatható ki), ami távolról sem elégíti ki a monszunális szélirányváltozás követelményét (legalább 120°-os szélfordulás).

Régebben nem különböztették meg élesen a trópusi és trópusokon kívüli monszunokat, és olyan nagyméretű zárt cirkulációs rendszert tételeztek fel, amilyen kicsiben a tengeri-parti szél légkörzése. A felszínközeli megfigyelések ennek nem mondtak

Áramlás. --------- talaJ Szelében--------*- 7 km - en

3.28. ábra. Az ázsiai monszun cirkulációs rendszere

194