Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők
JT=6,5K, q= 1600 kg-m-8, c= 1250 m2-s-2-K-1, z=10m3. Az értékeket behelyettesítve, (3.1.5-2) alapján kapjuk: öóceán = 1675 MJ.m-2, ötataj = 130 MJ •m-2, vagyis a tenger mintegy 13-szor annyi hőenergiát forgalmaz, mint a szárazföld A tengerek a kontinensekhez képest nyáron intenzív hőelnyelő, télen viszont hőleadó felszínekként szerepelnek. Ennek a végeredménye az, hogy — azonos földrajzi szélességet, vagyis azonos besugárzást feltételezve — az óceánok fölött nyáron alacsonyabb, télen viszont magasabb a levegő hőmérséklete, mint a kontinensek fölött. Jól szemlélteti ezt a jelenséget a 3.12. ábra, amely egy nyílt óceáni megfigyelőpont (az 52° 30' É-i szélességen és a 20° Ny-i hosszúságon állomásozó időjelző hajó) és egy jellegzetesen kontinentális éghajlatú állomás (az 49° 38' É-i szélességen és 63° 30' K-i hosszúságon levő Turgaj) hőmérsékleti havi középértékeit szemlélteti. A legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérsékletei közötti különbség (5,9°, ill. 40,8°) közel 1 :7 arányban áll egymással, ami az óceáni és kontinentális klíma legjellemzőbb és hőháztartási alapon magyarázható sajátosságát érzékelteti. Ábránk arra is rávilágít, hogy a tenger lassúbb felmelegedése miatt az óceáni megfigyelő helyen az év legmelegebb időszaka közel másfél hónappal később alakul ki, mint a gyorsabban felmelegedő, de hőkészletét hamarabb leadó kontinens fölött. A tengervíz téli jelentékeny hőleadása miatt hasonló fáziskésés mutatkozik a leghidegebb hónap beállásában is. Az óceáni és kontinentális területek klímájának markáns különbségében az eddig elmondottakon túl alapvető tényező a kétféle felszín eltérő sugárzási egyenlege. Azonos globális sugárzást feltételezve, az albedók különbsége a vízfelszín javára megnöveli a rövidhullámú egyenleget, hisz a tengerek 0,08—0,10-es albedója jelentősen kisebb mint a szárazföldeké, amely a mérsékelt övben a nyári hónapokban átlagosan 0,20—0,25-nek, de télen a hóborítottság mértékétől függően 0,40—0,75 értékűnek is vehető. Ily módon a vízfelszín mintegy 10—60 százalékkal több energiát nyel el a napsugárzásból, mint a szárazföld. Ugyanakkor az óceánok felszínének effektiv kisugárzása kisebb, mint a szárazföldi felszíneké. Ennek fő oka az, hogy a tengerek fö3.12. ábra. A hőmérséklet átlagos évi járása óceáni és kontinentátis klímaterületen 165