Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.12 Ciklonok és anticiklonok
sűrűségű közeg Gelen esetben a hideg és meleg levegő) haladva egymással szemben, határfelületükön hullámmozgás indul meg. További hullámkeltő tényezők légkörünkben a levegő összenyomhatósága, a nehézségi erő és a Föld forgása. A hullámzás kialakulását különböző földrajzi okok is előidézhetik. így orografikus tényezők (hegyvonulatok, tengerből kiemelkedő szigetek), a kontinensek és szárazulatok közötti hőmérséklet-különbség és a tengeráramlások szerepelnek kiváltó tényezőkként. A felsorolt okokból létrejövő hullámok részben stabilisak, részint labilisak. A stabilis hullámok hossza viszonylag rövid, 100—300 km közötti. Ilyen hullámok képződéséhez vezet a levegő összenyomhatósága, a nehézségi erő és a földforgás eltérítő ereje. E hullámok amplitúdója az idővel csökken, tehát a hullámmozgás csillapított, aminek során a hullámzás megszűnik. A stabilis hullámok tehát ciklonképződéshez nem vezetnek. A labilis hullámok hosszúsága néhány ezer km, ezek amplitúdója az idővel növekszik, így ciklonképződést eredményeznek. A létrejövő és növekvő amplitúdójú hullámvonal mentén a könnyebb meleg levegő mint „meleg nyelv” betüremkedik a hideg levegőbe. A betüremkedő meleg nyelv csúcsánál a könnyebb meleg levegő miatt légnyomáscsökkenés kezdődik el, ami az idő múlásával fokozódik és a kialakuló ciklon alacsony nyomású magjává válik. A meleg nyelv a mérsékelt övben uralkodó nyugatias áramlással nyugatról kelet felé halad. Ily módon előoldala melegfront jellegűvé válik, míg hátoldalán a hideg légtömegek nyomulnak elő, itt tehát hidegfront ala- ^ _______ *--------------- kul ki. Labilis hullámok létrejötte eset én tehát az éghajlati front vonala mozgásba jön és a keletkező ciklonban időjárási frontokkal elválasztott meleg és hideg szektor alakul ki (2.69. ábra a) ,b), c) rajzok). Az éghajlati fronton keletkező ciklont fiatal ciklonnak nevezzük. A hullámzás továbbfejlődésével az örvénylés fokozódik, a ciklon középpontjában a nyomás tovább csökken, a hideg- és melegfront közelebb kerül egymáshoz (2.69. ábra d) rajz). A meleg szektor ennek következtében egyre szűkül (2.69. ábra e) rajz), míg végre a hidegfront utolérve a melegfrontot, a ciklon az elöregedés stádiumába jut, okkludálódik (2.69. ábra f) rajz). Ha közben a ciklon meleg szektora hőutánpótlást kap, a ciklon regenerálódik és így az elörege- 2.69. ábra. Mérsékelt övi ciklon fejlődési szakaszai dési Stádium később következik be. Stad qn órius _ éghajlati front a) b) 120
