Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása
2 Most meg kell állapítani, hogy a pillérek közötti 4,4 . 10 = 44 m átfolyási szelvényen, a 190 m3/s árvízi vízhozam (a biztonság javára történő elhanyagolással feltételzzük, hogy a főmeder árvizi vízhozama csak a pillérek között vonul le) áramló vagy rohanó vizmozgással vonul-e le. Az említett feltételezéssel a fajlagos vízhozam 190 3, q = —— = 19 m /s, ebből Mivel H = 4,4 m >h. =3,36 m; az árvizi vízhozam a pillérek között Kr áramló vizmozgással vonul le. Végül határozzuk meg a beépítés utáni AH önduzzasztás értékét. A számítást a már hivatkozott [7 j 1222 oldalán levő Rehbock képletekkel most nem végezhetjük, mert jelenleg a beépitettségi viszonyszám A2 <X = —— >0,36 (a képletek alkalmazhatósági ha- A 2 tára), ahol A = 41,7 m a főmederből a beépítés által elfoglalt terület, A = 97,90 m^ az árvizi vízhozamhoz tartozó eredeti főmeder területe. Ezért ebben az esetben az ugyanott található közelitő .Bernoulli egyenletet alkalmazzuk [•/ , \ 2 1 2 Ah = ii(m) l(a - a0 J ahol v = 1,94 m/s a főmeder árvizi vízhozamhoz tartozó középsebessége. Az ismertetett adatokkal AH = 0,38 m. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Bernoulli egyenlet alapján számított önduzzasztást a 3.9 ábra alapján kell értelmezni. Ezzel mindkét tervezési feladat árvizlevezető szelvényével kapcsolatos tervezést és hidraulikai számítást elvégeztük. 50
