Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.6 Huszár László–Papp Gábor: A duzzasztóművek technológiai berendezése, egyes részeinek kialakítása, erőtani számítása

ZH = 3,60 . 3,25 = 117 kN

ID. Rendkívüli vizterhelés

Tulduzzasztás: 50 cm

Megjegyzés: 30 cm-nél nagyobb tulduzzasztás esetén a viz a tábla

felső élén már átbukik; ezért "rendkívüli terhelési esetre" (50 cm-es tulduzzasztás) a táblát nem méretezzük.

Jégteher:

Mivel az elzárótábla télen nem üzemel, a számításnál a jégterhelés hatását nem vettük figyelembe!

(Megjegyzés: Téli üzem esetén a vízzáró lemezt, és a főtartószerkezetet a dilatálő és zajló jég hatására is méretezni kell, a VMS 148-72 szerint.

A jégteher hatását azonban nem kell a tulduzzasztással együtt vizsgálni.)

Szélteher: Jelen esetben elhanyagolható! (Egyébként az MSZ 15021 szerint kell eljárni.)

Hőmérséklet-változás hatása jelen esetben elhanyagolható.

Mozgatóerők L. a felhuzóerő számításánál.

Mértékadó tehercsoportositás:

Az erőtani számítás során a terheket várható tartóságuk és gyakoriságuk, valamint - a szerkezet élettartamát tekintve - együttes bekövetkezésük valószínűsége szerint háromféle csoportosításban kell figyelembe venni:

I. csoport. Üzemi állapot. Biztonsági tényezője: n = 1,2

H. csoport. Ritka állapot. Biztonsági tényezője: n = 1,1

Hl. csoport. Rendkívüli állapot. " " : n = 1,0

E csoportosításoknál a továbbiakban felsorolt esetleges terhek egyidejű fellépését csak akkor kell számításba venni, ha az gyakorlatilag lehetséges. I.

I. Csoport. Üzemi állapot esetén figyelembe veendő terhek és hatások:- állandó teher;- a tervezett üzemi duzzasztási szint, és a legkisebb alvizszint különbségéből számított hidrosztatikus vizteher;

H = ' ^T~) = 36’° kN/m

137